"Én negatív teret sem tudok elképzelni a valóságban, de ha van ilyen, akkor azt valaki mutassa be."

Megint játszom a gondolattal...

Ha a Nagy Bumm egy ilyen áttörés (pozitív térből negatívba) akkor mi most valójában összemegyünk, s az a korábbi pont(szingularitás) egyre nagyobb a mi szemünkben. Ez könnyedén megmagyarázná, hogy miért nagyobb gömbfelületen van amit egyre távolabb látunk, azaz egyre közelebb van a ponthoz. Tehát a legtávolabb, a legnagyobb gömbfelületen látnánk a Nagy Bumm kezdeti pillanatát, ami egy "pont" volt egy pozitív rendszerből.