Nem vagyok Roland párti éppen ezért, mert kissé hangosnak találóm a billentyűiket, illetve jobban szeretem a kevésbé erős, már-már agresszív hangzásnál a lágyabbat. Nekem a Rolandok kissé túl erőteljesek. Bár az utóbbi hangszer próbán két kellemes csalódás is ért a Rolanddal kapcsolatban. Az egyik a Roland FP-90, meglepően jónak tartom, mind a hangját és a billentyűét is. A másik csak Roland ”származék”? a Dexibell nagyon jó hangszerek különösen  a vivo S7.

De igazad van kinek, mi jó és kinek, mi rossz? Ez teljesen szubjektív! Mer, bár lehetnek objektív tények, mégis ezeket egyesek figyelmen kívül hagynak. Mert, kinek a pap, kinek a papné és kinek a lánya. Eszem ágában sem volt bár kit is lebeszélni a Korg LP380-ról és egyetlen hangszerről sem! Az hogy nekünk a bátyámmal nem jött be, és a RH3-as billentyűje sem az a mi igényűnket, vagy igénytelenségünket tükrözi! Az a hangszer, amit én évek óta már eladtam, mert úgy éreztem túlnőttem rajta, az most is egy családnak napi örömforrást jelent. Szeretik és nekik megfelel. Ezzel nem az Ő igényüket akartam jellemezni, csak

sajnos hazánkban az ”igényt” nagyban meghatározza a pénz! Nem is szeretnék itt semmilyen politikai előadást tartani egyik kormányról sem, de a pénztelenség nagyban behatárolja a lehetőségeket. Lenne itt igény jobbakra is, csak az anyagin van a lényeg. Ha nem telik, akkor nem telik. Persze ezt is tapasztalatból mondom és ezzel senkit sem szeretnék kissebé tenni, vagy igénytelennek titulálni, de vannak olyanok akinek a nagy átlag által silány, rossznak tartott eszközöket, hangszereket is megveszik. És szintén a pénz miatt, csak nem mert nem volna, hanem, mert sajnálja. Ismerek olyat aki megvehetné, a jót csak sajnálja magától. Van aki két balos gumicsizmába jár a kertbe mert nem lehet kidobni míg, ki nem lyukad az is. Pedig dús gazdagok! Távol álljon tőlem bárkinek is a meg ítélése, hiszen kivagyok én?!, hogy ezt tegyem. De ez is egy igény és az is igény.