Ha valaki Hawkingot félrevezetéssel vádolja, az mutasson rá a világnak egy olyan pontjára, ahol ennél kevesebb az energia átlagsűrűsége! Amiről nagyobb joggal mondhatnánk, hogy az a semmi. Van olyan fizikai létező, amit ehelyett ajánlani tudnál? De ne a nemlétezőt mondd, azzal a fizika nem tud, és nem is akar foglalkozni.

Hát éppen ez az! Ebben a fizikailag létező világban nem tudsz semmire sem rámutatni, hogy az a Semmi. Ezt mondom én is. Bármire rámutatsz, az csak anyagi létező lehet. A Semmi az anyagi létező hiánya, amit ilyen módon egy absztrakció, egy matematikai művelet révén kapunk meg. Képzeletbeli objektumból azonban nem jöhet létre anyagi objektum; még egy atom sem, nemhogy egy egész világegyetem.

Mármost, mi van olyankor, amikor egy zárt edényből kivonunk minden anyagot, és energiát sem tudunk már belőle kivonni, sem kimutatni? Mondhatjuk-e arra, hogy ami ott maradt az a Semmi? Nem mondhatjuk, én úgy gondolom. És nem is szoktuk rámondani, hiszen külön fogalmunk van erre: a vákuum. Az igaz, hogy ennek az eredeti jelentése az üresség, de a mai fizikában nem tekintik semminek a vákuumot. Akkor mi van benne? Ez nem könnyű kérdés, de a tudomány talaján állva nem mondhatjuk, hogy Semmi, hanem azt, hogy nem tudjuk pontosan. A természettudomány, s különösen a fundamentális fizikai nem egy befejezett történet, s feltételezzük, hogy nagyon sok mindent ki kell még deríteni arról, hogy mi van a vákuumban, s mi van az anyag mélyén. Volt idő, amikor még a levegőre is azt hitték, hogy ott semmi van, mert nem láttak konkrét testeket. Ugyebár mekkora tévedés lett volna a levegőt semminek tekinteni. Ugyanígy vigyáznunk kell, s nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy a vákuumot vagy a teljesen üresnek, anyag és energiamentesnek látszó térrészeket semminek tekintsük. Ez az egyik fontos kutatási területe a fizika tudományának, hogy mi van ott.