Egy részecskemező vákuumértéke azt a fluktuáló energiasűrűséget jelenti, ami a mező gerjesztetlen  állapotát jellemzi, vagyis amikor betöltetlenek még a legkisebb energiájú részecskeállapotok is. Magyarán ha egy dobozban nincs egyetlen elektron se, akkor ott elektronvákuum van. De ha semmilyen más részecske sincs, az a kvantumelmélet vákuuma. Tévedés ne essék, a dobozban nincs sugárzás se, mert a fotonállapotok is betöltetlenek a fotonmezőben. A kvantumvákuum energiasűrűsége ugyan nem nulla, de ennél üresebb már nem lehetne, mert nem lehet  kivonni belőle semmi további energiát. A vákuumenergia nem szabadítható fel, nem hasznosítható, nem alakítható más energiaformákká. Ha valaki Hawkingot félrevezetéssel vádolja, az mutasson rá a világnak egy olyan pontjára, ahol ennél kevesebb az energia átlagsűrűsége! Amiről nagyobb joggal mondhatnánk, hogy az a semmi. Van olyan fizikai létező, amit ehelyett ajánlani tudnál? De ne a nemlétezőt mondd, azzal a fizika nem tud, és nem is akar foglalkozni.

Az infláció mechanizmusa nagyon vázlatosan: A Higgs mező vákuumértéke is véletlenszerűen ingadozik, az átlagtól kicsit eltérő értékek valószínűségei nagyok, a nagy eltéréseké kicsik, és nagyon ritkán nagyon nagy értékeket is felvehet. A nagy értékhez nagy negatív nyomás tartozik, a negatív nyomás pedig gyorsuló tágulást okoz. Ha valahol egy Planck átmérőjű tartományban a Higgs-vákuum értéke meghaladja a 10 Planck energiát, akkor az ott beinduló inflációból a későbbi lassuló tágulásokkal továbbszámolt tartomány mára kb. egyezik a belátható Univerzum méreteivel. Mivel az inflálódó tartomány gyorsulva tágul, hamar túlszalad az eseményhorizontján, ami korlátozza benne a dinamikus kapcsolatok érvényesülését, vagyis nem úgy fluktuál tovább, mint korábban, a részei közti kauzális kapcsolatok megszűnése miatt befagy ez az átlagot lényegesen meghaladó értéke. Ezt nevezik hamis vákuumállapotnak, ami az infláció végére összeomlik, s akkor újra valódi vákuummá alakul, s az így felszabaduló energia gerjeszti a többi részecskemezőket.