Ma délelőtt a Soroksáron lévő sváb házba látogatott a nyugdíjas csoport. Volt, aki már másodjára járt ott, én még előszörre, de nagyon megérte. Kész időkapszula! Bútorok, ruhák, háztartási eszközök, konyhai tűzhely (ez volt a kedvencem) kitűnő állapotban,. Egy házaspár vezeti, időnként kézműves foglalkozásokat is tartanak benne gyerekeknek.

Ha már a konyháról beszélek, az ottani kedvencem a falvédő volt valami olyasféle csacska rímpárral, miszerint:

Tizenkettő csak most lészen,

De az ebéd máris készen.

A képen látható menyecske csinos ingvállat, szoknyát és kötényt viselt. Az arckifejezéséből ítélve nem örült annak, hogy az a pernahajder férjeura nincs itthon, hiszen túlfő az étel.

A mási kedvencem egy márványlapos mosó, porcelán kancsóval és mosdótállal.

Konyha, két szoba, hatalmas kamra, jól el lehetett nézelődni. Meg is tettük!