A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvetÍrta: oliver - 2017-02-24 17213 5MEGOSZTÁS Facebook Twitter
“A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”
A cím egy idézet, mely Grimm Jakab meseírótól származik, aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is. Érdekes, hogy nem a saját nyelvét helyezte előre, de erre bizonyára nyomós oka volt. Még elgondolkodtatóbb, hogy erre a megállapításra nem jött rá eddig a “magyar” nyelvészek krémje. Miért nem ? Egyrészt anyagi érdekből, szolgalelkűségből – a tudomány e jeles képviselői azért kapják gazdáiktól a zsíros falatokat, hogy a finnugrász mese nehogy megdőljön, ezért körmük szakadtáig ragaszkodnak hozzá. Másrészt egyik legnagyobb félelmük, hogy nevetségessé válnak – ettől viszont nem kell tartaniuk, mert már megtörtént. Harmadrészt gyűlöletből – minden nap belerúgni a nemzetbe, gúnyolódni mindenen, ami büszkeségre adhat okot a magyarságnak.
Próbáljuk meg alátámasztani Grimm Jakab állítását néhány szó összehasonlításával.
M+R
Tegyük mérlegre a MÉR szavunkat és nézzük meg, hogy milyen idegen nyelvben szerepel még ? (Zárójelben az adott szó “nemzetisége”.)
MÉR (hun) = MAS (al) = MET-e (en) = vy-Měř-it (cz) = ud-MåL-e (dk) = MET-e (fin) = MæL-du (is) = M-edi-RÉ (cat) = com-MET-o (lat) = z-MIER-zyć (pl) = iz-MēR-īt (lv) = M-isura-RE (it) = от-мер-ять (ru) = M-edi-RÉ (e) = vy-MER-a» (tót)
Itt-ott azért rá lehet ismerni MÉR szavunkra. Ha a latinból ered, akkor miért nem MET mindenhol ? Ha a finnek a latinból vették át, akkor a letteknél miért MÉR ? Hogy miért ? Hát mert nem így történt. Na de menjünk tovább MÉR-TÉK-kel !
MÉR-ték (hun) = ME-asu-Re (en) = мяр-ка (bul) = MjER-iti (bosnyák) = z-MěR-it (cz) = MåL-e (dk) = MIT-ata (fin) = ME-su-Rer (fr) = μέτρ-ο – METR-o (gre) = MjER-iti (cro) = ME-nsu-Ra (lat) = z-MiER-zyć (pol) = мер-ење (mac) = MES-sen (ger) = MåL-e (nor) = M-isura-RE (it) = из-мер-ение (ru) = ME-di-R (e) = z-MER-a» (tót) = MER-jenje (slo) = ви-мір (ua) = ME-su-R (welszi)
MER-MÉR-MIER-MJER-MAL – mondhatjuk, hogy ezek a szavak is egy tőről fakadnak.
És akkor most jön az érdekesség, azaz most ugrana a finnugrász majom a vízbe, ha eljutna idáig az olvasásban.
MÉR-leg (hun) = BIL-anc (al) = LIB-ra (en) = BAL-antze (baszk) = бал-анса (bul) = BAL-ance (dk) = BIL-ansi (észt) = tase (fin) = BIL-an (fr) = LIB-ra (lat) = BIL-ans (pl) = BIL-ance (lett) = BAL-ansas (lat) = BIL-anz (ger) = BAL-anse (nor) = BIL-ancio (it) = бал-анс (ru) = BAL-ance (e) = BIL-anço (tur)
Merre BIL-len a mérleg nyelve ? Míg a többi európai nyelv MÉR-leg és MÉR-ték szavaiban ilyen-olyan elkorcsosult formában szerepel a MÉR szógyök, ezzel szemben a MÉR-leget jelentő szavaikból teljes egészében hiányzik. Helyette többnyire a BIL-len szó variációival és a BIL-lenés fogalmával fejezik ki a MÉR-leget, ami nagyon szemléletes, hiszen a MÉR-leg – egy esetet kivéve – mindig BIL-len valamerre.
A magyarban a MÉR-leghinta azonos értelmű megfelelője a LIB-ikóka. A LIB-ikóka szó más nyelvekben nem található.
Sőt ! A többi nép a BIL-lenést is rendkívül értelmetlen módon fejezi ki a magyarhoz képest: tilt, kantelen, lutning, slīpums, pakrypimas, plandeka, тент, sklon, inclinazione, inclinaison, stb.
A LIB-benéssel még jobban meggyűlik a fordítók baja: nincs találat, flattern, svolazzanti, aleteando, ?, …
A LOB-banásnál is nagy a kavalkád: flicker, flimmern, мерцание, välkyntä, parpelleig, …
L+B
Azonban a magyar nyelvben nagyon érzékletesen fejezik ki az alábbi szavak a lényeget. A tűz LOB-og – a zászló LEB-eg, amiben benne van a tűz LOB-ogása is, ezért LOB-ogó-nak is nevezzük. De nem csak a tűz, hanem a víz is LOB-og-hat, ha forraljuk. Nem csak a LOB-ogó, de a LEP-ke vagy a LEP-edő is LIB-eg-het, LEB-eghet a szélben. Ha az ember fürdőzik, gyakran LUB-ickol, ahogy paskolja a vizet. LÓB-álni lehet kezet, lábat. Ha rossz a LÁB-a, akkor a szék BILL-eg, az ember BALL-ag. A BÖL-cső is BILL-eg. Aki BÓL-ogat, BILL-egeti a fejét. Ha kellemes érzések LOB-ognak bennünk, akkor BOL-dognak érezzük magunkat, … és így tovább.
LAB – láb, labog
LEB – lebbel, lebben, lebbencs, lebeg, lebegő, lebegtet, lebenke, lebény, lebke, lebked,
LIB – libeg, liba, lolibri, libben, libbencs, libickel, libikóka, libonka, libuc, ko-lib-ri
LOB – lóba, lobácsol, lobbad, lobban, lobbantyú, lobicskol, lóbita, lobog, lobogó, loboz
LUB – lubickol
LÜB – lübög
BAL – ballag
BIL – bili, bilincs, biling, bille, billeg, billen, billencs, billenés, billentyű
BOL – bólint, bólogat, boldog, bolond
BÖL – bölcső, bölény
Aki kíváncsi a számára ismeretlen szavak értelmére, a Czuczor-Fogarasi szótárban megtalálja !
Megállapíthatjuk, hogy a magyar nyelvben az L+B mássalhangzópáros által képzett szógyökök és az ebből kinövő szavak mindegyikének jelentésében valamilyen formában szerepel a BIL-legő-LIB-egő tulajdonság. Az idegen nyelvekre mindez már nem mondható el.
L+P
Ha pedig az L-hez P-t társítunk, akkor azzal azt fejezzük ki, hogy az adott szó valami LAP-os-at jelöl.
LAP, LÁP – lap, láp, lapa, lápa, lapác, lapad, lapád, lapadál, lapadék, Lápafő, lapály, lapályos, Lapáncsa, lapány, Lapás, lápás, lapasz, lapát, lapátfog, lapátka, lapátkerék, lapátmű, lapátol, lapátos, lapátoz, lapátszarv, lapcsont, lapcím, lapda, lapfej, lápfenék, lápföld, lapi, lapic, lapicka, lapincsol, lapis, Lapispatak, lapít, lapítás, lapító, lapítókalapács, lapítóminta, lapítómű, lapítópöröly, lapka, laplika, lapmértan, lapocka, lapockacsont, lapockásdi, lapockáz, lapockázás, lapod, lapol, lapony, laponya, laponyag, lapor, lapos, lápos, laposan, laposfogó, laposgiliszta, laposít, laposítás, laposka, Laposnyak, laposodik, laposorr, laposság, lapostetű, laposvas, lapótya, lapoz, lapozás, lapőr, lapösszlet, lapp, lappad, lappadás, lappag, lappagó, lappan, lappancs, lappang, lappangás, lappangó, lappantgat, lappanva, lappant, lappantyú, lappasz, lappaszkodik, lappatag, Lappország, lappul, laprúd, Laps, Lapsa, Lapsanka, Lapsina, lapsodrony, lapszám, lapszámoz, lapta, laptaborz, laptár, laptatövis, laptika, lapu, Lapujtó, lapul, lapulás, Lapúpatak, lapus, Lapusnik, lapülő, lapvas, lapvésű, ka-lap, ka-lap-ács.
LEP, LÉP – lep, lép, lepcs, lepcse, lepcsen, lepcsenés, lepcses, lépcső, lépcsőfal, lépcsőfok, lépcsőház, lépcsőkar, lépcsőzet, lépce, lépcel, lépdegél, lépdegelés, lépdel, lépdelés, lepe, lepedés, lepedez, lepedő, lepedővászon, lépeget, lepel, lepencs, lepencsék, lepedék, lepénfa, lepentyű, lepény, lepénydeszka, lepenye, lepenyeg, lepenyén, lepenyfa, lepényke, lepénysütő, lépér, Leperd, lépes, lépés, lépesedés, lépesedik, lepez, lépezés, lépfa, lépfene, lépfű, lepke, lépő, leppeg, leppencs, Leppend, leppentyű, leppes, lépragasz, léprigó, lépsank, lépsejt, Lepsény, lépsérv, léptet, léptetés, léptetve, leptibe, lépvessző, lépvész.
LIP – lipe, lipec, lipeckedik, lipi, lipicsán, lipeckel, lipilapi, lipinka, liponka, lipinkáz, Lipóc, lipong, lipongás, liponka, Lippa, lipsi.
LOP – lop, lopacsol, lopacsolás, lopadék, lopály, lopakodik, lopás, lopesz, lopicskál, lopkod, lopó, lopódzik, lopva.
PAL, PÁL – pala, palaagyag, palaasztal, palabánya, palacsinta, palacsintasütő, palack, palacka, palackafű, palácol, palafedél, palafödél, palafödés, palaj, palakalapács, palamár, palangol, palánk, palánka, palánkkerítés, palánkol, palánta, palást, palástfű, palástol, palástos, palaszka, palatábla, palázol, pálca, paléta, pálha, pálinka, palka, pallag, pallany, pallás, pallér, pálik, palló, pallos, pállik, pálma, pálya, palmant, palota.
PEL, PÉL – pele, pelengér, pelengérez, pelenka, pelikán, pehely, pelyva
PIL – pilla, pilinck, pilinga, pilinke, pillanat, pillant, pillangó, pille, pilled, pillér, pillog.
POL – polcsa, polc, pólé, pólya, póling, poloska, polyva.
Aki kíváncsi a számára ismeretlen szavak értelmére, a Czuczor-Fogarasi szótárban megtalálja ! (Nem az összeset gyűjtöttem ki.)
A felsorolt szavak mindegyike valamilyen módon a LAP-osságra utal, ezért kétség sem férhet hozzá, hogy az L+P hang/betű kapcsolata a LAP-osságot jelöli. Néhány szót – kiragadva a felsorolásból – vessünk össze más nyelvek megfelelő elemeivel.
LAP-os (hun) = PLA-in (en) = пло-сък (PLO-szk) (bul) = ravan (bosnyák) = PLO-chý (cz) = f-LA-d (dk) = tasainen (fin) = PLA-t (fr) = ravan (cro) = PLA-na (lat) = PLY-tki (pol) = PLA-tt (ger) = PIA-tto (it) = PI-so (e) = PLO-chý (tót) = ff-LA-t (welszi)
LÁP (hun) = kënetë (al) = bog (en) = бла-то (bul) = močvara (bosnyák) = baľina (cz) = mose (dk) = marsh (fin) = fondriere (fr) = βάλτος (gre) = močvara
(cro) = PAL–us (lat) = wrzosowisko (pol) = PEL-kė (lit) = Sumpf (ger) = myr (nor) = PAL-ude (it) = бол-отный (ru) = pan-tano (e) = močiar (tót) = močvirje (slo) = бол-отний (ua) = gors (welszi)
Más nyelvek LAP-os szavánál szépen látszik az L+P, a LÁP-nál viszont már nem ilyen jó a helyzet.
LAP-át (hun) = LOP-atë (al) = shovel, PA-dd-Le (en) = лоп-ата (bul) = LOP-ata (bosnyák) = LOP-ata (cz) = skovl (dk) = LAP-io (fin) = PEL-le (fr) = LOP-ata (cro) = PAL-a (lat) = LOP-ata (pol) = LāP-sta (lett) = лоп-ата (mac) = Schaufel (ger) = s-PA-de (nor) = s-PAL-are (it) = лоп-ата (ru) = PAL-a (e) = LOP-ata (tót)
LAP-ocka (hun) = sca-PUL-a, лап-атка, LOP-atica, LOP-atka, LAP-aluu, omo-PLA-te, LOP-atica, escà-PUL-a, LāP-stiņa, ска-пул-а, sca-POL-a, omo-PLA-ta, BAL-fais
LEP-ke vagy PIL-langó (hun) = flutur, butterfly, tximeleta, пеп-еруда, LEP-tir, motýl, sommerfugl, LIB-likas, perhonen, pa-PIL-lon, vlinder, féi-LE-acán, pa-PAL-lona, кө-бел-ек, PIN-pin-îk, pa-PIL-lo, tauriņą, Schmetterling, far-FAL-la, баб-очка, bor-BOL-eta, mariposa, леп-тир, metulj, ke-LEB-ek, метелик, ka-PAL-ak, glöyn byw
A LEP-ke is LAP-os, ezért hívjuk így. L+P = LAP-os ! Vannak nyelvek, ahol ez még felfedezhető, van, ahol a P átalakult B-vé és van, ahol már nem a LEP-LAP szót vették alapul. Érdekesség, hogy a metulj (szlovén) és a метелик (ukrán) szavakban szerepel a MET szógyök, ami a MÉR-leg BIL-lenésével kapcsolatban jelenik meg néhány nyelvben – a BIL-len pedig megfordítva LIB-ben, ami oly jellemző a LEP-kére.
PAL-ánk (hun) = PAL-isade, PLA-nk, пал-исада, tule-TAB, PAAL-uttaa, PAL-issade, proątac, PAiL-is, vallus, acies, ieľogot, PAL-isadas, зг-рад-а, PLA-nke, PAL-izzata, частокол, prancha, em-PAL-izada, PAL-is
Igen, a PAL-ánk is lapos, akárcsak a LEP-ke, a LAP-át vagy a LAP-ocka. A PAL-ló-ra azt is mondhatjuk, hogy PAdL-ó, illetve azt is, hogy deszka. Érdekes, hogy a PAL-i-SADE szóban és változataiban összevontan szerepel a PAL-ló és a DESZ-ka. Fontos észrevétel, hogy latinul nem LAP-os a PAL-ánk, tehát nem innen ered.
KÉZ=MA+ROK=MAROK
Most pedig nézzünk egy példát a szétválasztásra is. A magyar KÉZ szó megtalálható a baszk ESK-ua és a finn KäS-i kifejezésben. A KÉZ-re másképpen azt mondjuk, hogy MAROK. A markon pedig emígy osztozkodtak Európa népei: katalán: MÁ, portugál: MãO, spanyol: MA-no, francia: MA-in, latin: MA-n + lett: ROKA, szlovén: ROKO, horvát: RUKA, lengyel: RęKA, orosz: рука. KÉZ=MA+ROK=MAROK
MARKO-lásnál begörbülnek az ujjak, ezért rejti a MA-ROK a KÖR szót is. A madarak a KAR-OM-mal markolnak, a KAR-om is GÖR-bül, KÖR-bül.
A KAR is a KÖR szóból származik. A KÖR ott van a következő szavakban is: angol: (K)-AR-m, portugál: b-RAC-o, olasz: b-RAC-cio, albán: KRA-h, litván: RAnK-a, lett: ROK-a, orosz: рук-а.
A KAR-om és KÖR-öm szavak idegen nyelvű megfelelőiben nem lelhető már fel a KÖR.
K+R
KAR, KÁR – KAR, KAR-abély, KAR-ácsony, KAR-aj, KAR-ajgat, KAR-alábé, KAR-ám, KAR-apol, KAR-apoló, KÁR-ász, KAR-csol, KAR-c, KAR-col, KAR-d (+ egy jó adag KARD-dal kezdődő összetett szó), KAR-éj, KAR-él, KAR-ének, KAR-fa, KAR-ika, KAR-ikagyűrű, KAR-ikál, KAR-ikás, KAR-ikáz, KAR-ima, KAR-mantyú, KAR-mol, KÁR-og, KAR-om, KÁR-pit, KAR-tács, KÁR-tya, KAR-vas, KAR-zat
KER, KÉR – KER, KER-ály, KÉR-dés, KER-ecsen, KÉR-eg, KÉR-eget, KER-ek, KER-ék (+ számos összetett szó KER-e(é)k-kel), KER-eng, KER-engő, KER-enta, KER-ény, KER-ep, KER-epel, KER-epelés, KER-eplő, KER-es, KER-eső, KÉR-ész, KER-eszt (+ sok KER-eszt-tel kezdődő összetett szó), KER-evet, KER-ge, KÉR-ges, KER-get, KER-icél, KER-ing, KER-ingő, KER-ít, KER-ítés, KER-ítő, KER-lán, KÉR-ő, KÉR-ődzik, KER-öl, KER-t, KER-tel, KER-ítés, KER-tész, KER-tészet, KER-ül, KER-ülő, KÉR-vény, sze-KÉR, KE-ve-R, te-KER
KÉR-eg (hun) = KOR-e, CRU-st, b-ARK, lurrazal, с-кар-ынка, кор-а, KOR-a, KůR-a, s-KOR-pe, KOOR-ik, KUOR-i, CRO-ûte, κρο-ύστα, KOR-st, s-ChOR-s, KOR-ica, s-KOR-pu, es-COR-ça, қыр-тыс, CRU-sta, s-KOR-upa, GAR-oza, KRU-ste, CRO-sta, кор-ка, COR-teza, s-KOR-pa, s-KOR-ja, kabuk, кір-ка, CRW-st
A KÉR-eg szó majdnem minden nyelvben szépen megőrizte a KER-t.
KÖR és KER-ek (hun) = r-RE-th, CIR-cle, CIR-kel, CER-cle, KRA-g, KRU-h, кру-г, CER-chio, CIR-culo, кру-глы, KiER-ros, теге-рек
A KÖR-t sokan a latinból vették át, de a rómaiak is úgy tanulták valakitől – azt hiszem, aki idáig eljutott az olvasásban, nem akar vitatkozni Grimm Jakabbal. A latinban a C-t egyébként K-nak ejtették, tehát CIR-culo = KIR-kulo.
KER-ék (hun) = ti-RE, wheel, GUR-pila, KO-lo, pyo-RA, RA-tas, ROU-e, τ-ροχ-ός, RO-da, дөң-гелек, RO-tae, RI-tenis, RA-tas, т-рка-ла, RA-d, RUO-ta, ч-арх, te-KER-lek, g’ildi-RAK
Az angol honnét szedhette a WHEEL-t ? Talán a kerék-KÜLLŐ-t keverték össze vele ? A baszk GUR-pila nem GUR-ult messze a fájától: KER>GER>GUR. A szláv nyelvekben a KOLO is KÜLLŐ lesz – ez tetszett meg a névkölcsönzőnek a kerékben. A francia ROUE (ejtd: RU) is a GUR-ul-nól ered. A görögben szépen megmaradt a ROK (ROK>KOR>KER). A latinban is a GUR-ul, fo-ROG szó maradványait fedezhetjük fel. A macedón т-рка-ла is tartalmazza a KAR-t. A török te-KER-lek szinte hibátlan. Az üzbég g’ildi-RAK szintén figyelemreméltó.
KOR-dé (hun) = QER-re, CAR-t, KäR-u, KäR-ry, ChAR-iot, KAR, CAR-ro, CAR-rus, RY-dwan, CAR-rello, CAR-inho,
KIR – KIR-ály
KOR – KOR, KÓR, KOR-all, KOR-ba, KOR-bács, KOR-bál, KOR-bély, KOR-csolya, KOR-dáz, KOR-dé, KOR-gás, KOR-lát, KOR-mány, KOR-nic, KOR-nyad, KOR-ona, KOR-ong, KOR-só
KOR-ona, KIR-ály, KER-eszt (hun) = KUR-orë, mbret, KRY-g / CRO-wn, KI-ng, CRO-ss / KOR-oa, er-REG-e / кар-она, кар-оль, перасякаў / кор-она, цар, кръ-ст / KRU-na, KRA-lj, p-reć-i / KOR-una, KRÁ-l, kří-ľ / KRO-ne, KO-nge, KRY-dse / KRO-on, KU-ningas, RI-st / KRU-unu, KU-ningas, RI-sti / COUR-onne, RO-i, CRO-ix / KRO-on, KO-ning, KRU-is / KRU-na, KRA-lj, KRI-ľ / KÓR-óna, KO-nungur, CRO-ss / COR-ona, RE-i, CRE-uar / COR-ona, REX, CRU-cis / COR-ona, KRÓ-l, KR-zyz / KRO-nis, KAR-alis, ą-ķēr-sot / KAR-ūna, KAR-alius, KIR-sti / кру-на, кра-лот / KRO-ne, KÖ-nig, KRE-uz / KRO-ne, KO-nge, KRY-sse / COR-ona, RE, CRO-ce / кор-она, кор-оль, пе-рес-екать / COR-oa, RE-i / COR-ona, RE-y, CRU-zar / CRO-wn, KU-ng, KOR-sa
Francia CRO–ix = KÖR ben az X = magyar KER-eszt, azaz a KÖR–OSZT-va. Az angol összevonta a CRO-ss ba a KÖR és az OSZ-t szókat. Az olasz, spanyol, portugál a KER-ály KÖR éből elhagyta a K-t, így lett RE. KRI-sztus, KER-esztény, stb. szavak is a KÖR-ből erednek a KER-eszten keresztül.
A KOR-ona, KIR-ály és a KER-eszt szavakban minden nyelven, torzulás nélkül megőrződött a KÖR.
KÖR – …
