:-)))
INT A TAVASZ
Int a tavasz: – Viszlát, tél!
Itt vagy még, vagy elmentél?
Üde zöldbe öltözöm,
nyárig ide költözöm.
Visszainteget a tél:
– Éppen jókor érkeztél!
Hógúnyám levetkezem,
ősz után jelentkezem.
Döme Zsuzsa
Aki vétkes, ezt tegye!
Szórjon hamut fejére!
Álljon színre, vallja bűnét!
Lássa be a tévelygését!
Aki sértett – engeszteljen!
Aki kárt tett – jóvátegye!
Cibere bán, kiszi ura!
Böjti idő szurkálója!
Húshagyótól uralkodik,
Kiszehajtás idejéig.
Konc vajdáját kiszorítja,
húsos étkét mind megtiltja.
Túrót, tikmonyt nem engedi,
dorbézolást berekeszti.
Aki éhes, egyen levest,
növevényből kiszelevest.
Bab és borsó, húst pótolja;
zsírt és vajat, olaj adja.
Aki szomjas, igyon vizet,
növevényből kifőtt levet,
Vagy feles bort megvizezve,
mint a papok, úgy kedvelve.
NÉPI REGULA
Készüljél böjtidőre!
Húst, zsírt és bort – tegyed félre!
Házad, kerted takarítsad, ruhát, ágyat kitisztítsad!
Farsang piszkát összegyűjtsed, hulladékát elégessed!
Edényt zsírtól jól kifőzzed, majd szennyedet lefürödjed!
Napjában csak egyszer étkezz! Napnyugtával, hogy ne vétkezz!
Italozást meg ne engedd! Duhajkodást így kerüljed!
Buzsák környékén március első napját „Bolhás Albin” napjának hívták, mert ez a nap igen kedvezett a tavaszi féregűzésre. A gazda komótosan háromszor körbe jára a házat, és közben azt mormolta, „Harmadik
szomszédba menjen minden bolha!” Közben a gazdaasszony végighúzta a kötényét a szoba földjén, és kiszólt az ablakon: „Ki bolha, ki bolha!” A férje kívülről így válaszolt: „Be március, be március!”.
Beröpül az ég a házba,
tele lesz a szoba éggel,
tele lesz a téli ember
keskeny szíve szélességgel.
Devecseri Gábor
TENGERI CSIGAHÉJ
Csigahéjat hoztak énnekem.
A tenger mappája benne énekel,
színig telik habbal a szívem,
árny- s ezüst-halak úsznak lelkemen.
Csigahéjat hoztak énnekem.
Federico Garcia Lorka – Weöres Sándor fordítás
A VILÁG TÁNCA
Száraz kóró áll a réten,
Nem tört össze még a télen,
Néha rezdül a feje,
Így köszön mindenfele,
Hogyha valaki jönne.
Éledezik sok zöld fűszál,
Köztük lengő szellő kószál,
Zsibongó hangya szalad,
Sok-sok apró pillanat,
Borzong a mező szőre.
Fű és kóró illeg-billeg,
Ringatózni látod mindet,
Szöcske cikkan: cimbalom,
Fény jár a domboldalon,
Rezzen a csikó bőre.
Lót-fut fel-alá a ménes,
Fejét rázza, jaj, de kényes,
Ezer lábú nagyharang:
Kong a domb és száll a hant,
Lábuk karikáz döngve.
Fa alatt egy kisfiúcska
Puffadt képpel fújja-fújja,
Feszül rajta a gúnya,
Bizsereg a furulya,
Cseng-bong a világ tőle.
Hegyek-dombok összefognak,
Mázsa-súllyal megforognak,
Nótát harsog a patak,
Zörgő cintányér a nap,
Táncuk dübörög körbe.
Lackfi János
:-)))