Természetesen én sem az énektanárokra gondoltam... a történet csak egy keret, amelyben örök emberi tulajdonságok mutatkoznak meg. Amikor a becsvágy a legfontosabb, és az embereket - a filmben az énekkaros gyerekeket - csak eszközül használja valaki, az álságos, embertelen világot eredményez.

Ennek szép ellenpontja, az igaz pozitív üzenet, hogy lehetséges olyan fordulat is, amikor a barátság, a szolidaritás kibontakozik az érintettek között, és összefogással legyőzik az álságosságot.