:-)))

 

 

FARSANGI ÖRÖMÖK

Vízkereszttől negyven napig 

Mulatoznánk pirkadatig! 

Farsang faggyal érkezett, 

Tánccal temettük a telet. 

Farsang fánkja illatozik, 

Orrunk, gyomrunk vágyakozik. 

Nagyböjt előtt "farsang farka", 

Hacacáré három napra! 

Kövércsütörtökre már 

Véget ér a karnevál. 

Nagyböjt után fogyókúra,

Jövőre meg kezdjük újra!

Péter Erika

*

Farsang, farsang, háromnapi farsang,

Itt is adnak, amit adnak

Ez is Isten háza,

Szálljon le rája

Az Isten áldása,

Hat lóval, hat ökörrel

Három borjas tehénnel,

Egy aranyos ekével.

*

„Édesanyámtúl hallottam, hogy mán az ű idejébe jártak a maskurások. Jó is vót abba az időbe, mer nem unatkoztunk télen! Hát, a maskurákot a fonó napján őtöztették. Azok a jányok, akin nem mentek el fonni, összebeszéltek a legényekkel, hogy minek őtözzenek fel. Vót olyan maskura, hogy az egyik menyasszonynak őtözött fel, a másik meg vőlegénynek. A legénybül csináltak menyasszonyt. Szép koszorót tettek a fejére, meg ráadták a szép ruhát. De az orcáját bekötötték, hogy fel ne ismerjék. A jánybul meg vőlegény lett. A hosszú haját kalap alá dugták, hogy meg ne ismerjék, még bajuszt is ragasztottak neki. Fijúnak való vőlegényi ruhát adtak rá, szép bűgatyát, lajbit, inget, kisujjast, a lábára meg csizsmát húztak. Így osztán nem lehetett űköt megismerni, hogy mék a fijú, mék a jány.Huszárnak úgy őtöztették fel a fijúkot, hogy egymásbul még lovat is csináltak nekik. Összeállt három fijú. Egy előre állt, ez csak egy kicsit hajlott meg. Megette állt egy másik, akik fogta az elsőnek a derekát, aztán a harmadik, aki a másodiknak a derekát fogta. A hátsó fijú derekára kötöttek egy fű szöszt. Ez lelógott, mint a lónak a farka. Majd, amikor így összeálltak, akkor leterítették űköt egy pokróccal, hogy még az elsőnek a feje se látszon ki. A fejére még egy kantárt is tettek. Akkor osztán egy negyedik legény, de az lehetett jány is, felőtözött huszárnak. Annak még kardot is adtak a kezibe.Kosnak is őtöztek fel a fijúk. Ezt úgy csinálták, hogy a fijú magára borított egy subát, hogy még a feje se látszon ki. A kezibe meg fogott egy kosfejet, amin jó nagy szarvak vótak. De hát nem látszott az, hogy nem igazi kos! Még csengőt is kötöttek a nyakába, meg a lába közé.Amikor a maskurákot felőtöztették, elindultak véllük házról házra. Mindenütt ment előttük két legény, aki bekérte űköt a fonóba.  A két legény kupogtatott. Amikor beengedték űköt, köszöntek osztán így szóltak a gazdához:-János bátyám! Vendégek érkeztek. Hosszú úton vannak, de már elgémberedtek a nagy hidegben. Nem adnának nékik szállást éccakára?-Hát, ha nem lopnak és nem rabolnak ki az éccaka –mondta a gazda vidáman-, akkor beengedem űköt!-Ah, nem nyúlnak ezek semmihe se!A legények osztán megnyitották az ajtót és máris megjelent a maskura. Nagy vót a visongás... A kezük meg be vót kenve korommal. Osztán a ház közepire mentek. A vőlegény intett a citerásnak és táncolni kezdtek. A vőlegény a jányokat kérte fel, a menyasszony meg a fijúkot. Vót nagy nevetés... Szerették vóna megtudni, hogy kik a maskurák. Próbálták rulluk lehúzni a leplet, de az ilyet osztán bekenték korommal.A huszár is úgy ment be, lúháton, azt is a bekérők kérték be. A huszár intett a citerásnak, hogy húzzon rá egy jó nótára. Erre a lú táncolni kezdett alatta. Aki hozzá akart nyúlni a lúho, az rosszul járt, mer harpós és rúgós vót a lú. A huszárho se nyúlhattak, mer az csapdosott a kardjával.A kos meg osztán nagyon veszedelmes vót, mer alig ment be a házba, mánis végigszaladt a fonók között. a jányok visongtak, ugráltak, felburogatták a székeket. Közbe a nyakába, meg a lába között csengett-bongott a kongó.A maskurások nagy ricsajozást tettek. Ennek osztán a házigazda vagy a háziasszony vetett véget, aki a maskurásokat kiseprűzte a házbul.”

Papp Zoltán Sándor - A beregdaróci emberek élete a századfordulón.

*

Csíkban a nagyböjti időt a farsang temetése vezeti be. Csíkdelnén ekkor mondják: „Aló farsang búcsúzzál, káposztalé tartozzál!” Ezen a vidéken az a hagyomány, hogy egy embert felöltöztetnek bő ingbe és alsónadrágba. Az öltözet ráncait szalmával töltik ki. Az így fölöltöztetett ember, olyan, mint egy bábu. Felteszik a szekérre és végighordozzák a falun, közben szalmát gyűjtenek. A mezőre érve, a bábember kiugrik a kitömött öltözetből, ruháját  a  szalmával együtt meggyújtják, s Ő beszédet mond arról, hogy Cibere vajda, a nagyböjt képviselője ma vette át az uralmat Konc királytól, a Farsang megszemélyesítőjétől. A farsang eltemetése után, áldomást ittak.

*

 

  

A baranyai horvátok, sokácok híres farsangolását  egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákban, borzas busóbundákban, faragott álarcokban tértek vissza a folyón és rajtaütöttek a babonától rettegő törökökön. Azok a félelmetes maskarásoktól, öles kereplők, kolompok zajától megijedve, fejvesztve menekültek a városból.A télűző busójárás hagyományát 2009 őszén az UNESCO, vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete az emberiség szellemi kulturális örökségének részévé nyilvánította.

 

https://www.youtube.com/watch?v=3A8VNYzJa7Q

:-)))