Már idézték itt Tóta W. friss írását a HVG-ből, ezért nem adok linket, csak a kedvenc részemet rakom be:

Mert bárkivel szembejöhet egyszer csak a rezsim. Talán az ő valakije végzi penészes kórházi matracon, fájdalomcsillapító nélkül, ellátatlanul. Vagy az állása tetszik meg valamely csókosnak, netán az üzlete, háza, nője. Esetleg az egzisztenciáját rajzolják át egyik napról a másikra, betiltják, államosítják, elveszik és szétosztják kuglifejű senkihelyettesek rokonságának.

Akkor hová mész panaszra? Ki fizet neked ügyvédet, ki segít, hogy nyilvánosságra kerüljön az igazságtalanság? Mivel jár, ha kialakul egy elit, amely semmivel nem tud lebukni, mert nincs már, aki szót emel? Milyen kontroll marad, hogy belülről ne rohadjon szét a párt... mármint ennél jobban, mert hiszen a rohadás penészvirága már Németh Szilárd is, ez a beszélő disznósajt, korunk Marosán Györgye.

A ius murmurandi, a morgás joga áll most támadás alatt. Pedig az nemcsak a demokráciák alapja, de a puha diktatúrák is elismerik. Mindenkinek jobb, ha békésen is lehet tiltakozni, vagy legalább mást gondolni. Ha nem lehet, akkor háború van.

Azt hiszem, ezt a némethszilárdmeghatározást használni fogom a továbbiakban.

:)))