kitadimanta Creative Commons License 2016.12.13 0 0 20942

"Te hozzájuk képest igazmondó juhász vagy."

Ez igazán megtisztelő, de azért ne ítélj ilyen elhamarkodottan...

 

"Pl. Mózes könyveit nem Mózes írta"

Ezt már egy óvodás is tudja...

 

„Ibn Ezra (982-1058) kételyeket támasztott legalább a könyv egyes részeinek a mózesi szerzőségét illetőleg.”

„Thomas Hobbes (1588-1679) angol filozófus úgy tartotta, hogy csak az ötödik könyv egyes részei származnak Mózestől.”

Baruch Spinoza (1632-1677), szerint "alaptalan és ésszerűtlen az az állítás, hogy a Pentateukhoszt Mózes írta". Szerinte Ezdrás volt az, aki a zsidó Bibliát összeállította.

http://www.adorans.hu/node/236

http://plato.stanford.edu/entries/spinoza/   3. Theological-Political Treatise c. fejezetben 7-8-9. bek.

„Köztudott, hogy a Bibliakritika nem Mózest tekinti Mózes öt könyve szerzőjének. Tulajdonképpen az az uralkodó nézet, hogy az Ószövetség könyveinek többségét közvetlenül a babiloni fogság előtt, alatt, illetve után írták.” http://www.biblia.hu/regesz/ujfelfed.htm

 

Egyik fórumtársunk észrevételeire is hivatkozok, amiket szintén nem lehet kimagyarázni:

Ismerjük meg a zsidó vallást! Prof.Silverman 122hsz.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=124226758&t=9115165

"Az anakronizmusok olyan szavak, amelyekről kiderült, hogy sokkal későbbi időkből való. Példa a –filiszteus- kifejezés az II. Móz 13: 17-ben. Vagy az I. Mózes 20:1-2. A biblia szerint Izsák elment a filiszteusok királyához Abimelekhez Gerárba. (I. Móz 26:1) A filiszteusok csak i.e. 1200 után telepdtek le a Kánaán parti síkján. Városaik az i.e XI és X században élték fénykorukat. Tehát az Ábrahám valamint Izsák történetében, de még a mózesi kivonulás történetében is, a filiszteusok említése, valamint Gerár említése arra utal, hogy a város fontos szerepet töltött be. Csakhogy időben ez nem esik egybe a pátrárkák történetével. Gerár vagyis Tel Harorr ásatásai azt mutatják, hogy a pátriárkák idejében pici jelentéktelen falu volt és nem központi fontos város királlyal. Az i.e VIII és VII századra azonban már megnőtt a jelentőségük. A szöveg kronológiájába és történetébe tehát oda nem illő kifejezések ezek az igerészek, magyarán vagy későbbi betoldások a szövegbe, vagy annak a jelei, hogy maguk a szövegek akkor keletkeztek amikor valóban úgy léteztek, ahogy említik. A többi anakronizmussal egybevetve azonban egységesen azt a képet mutatják a szövegek, hogy több évszázaddal a pátriárkák koraként meghatározott idő után állították össze és foglalták írásba az i.e. VIII és VII században. További anakronizmusok a szövegben: a –Dán- az I. Móz 14, 14-ben, V. Móz 34, 1-ben, a -héberek földje- az I. Móz. 40: 15-ben."

 

"Számomra ez az alak nem hivatkozási alap."

Jaj, ne légy már ennyire magadba zárt, légy egy kicsit nyitottabb, legalább feltételesen gondolkodj el mások kutatási eredményein... Vagy attól félsz, hogy be kell látnod, nem minden úgy van, ahogy eddig gondoltad? Na és? Mi fog történni? Kinyílik a világ előtted és sokkal szabadabban szárnyalhatnak gondolataid, s nem kerülsz állandó konfliktusba másokkal (tényekkel). Attól még megmaradhat a hited, csak egy kicsit más formát fog ölteni...

 

"Egy sátáni alak a te teológusod. De másban nem hivatkozol rá"

Nem az én teológusom, még református sem vagyok...

Máskor is hivatkozok rá, mert elismerem a munkásságát, bár sokmindenben nem értek egyet vele.

 

Előzmény: Eklatáns Béla (20941)