Pfluger Ferenc

 

Télváró

 

Károgó varjak húznak az égen,

időváltozást jeleznek keményen,

kihűl a nap és a hold,

sértődött két kobold

 

kopott, vastag kabátban

sétál lassan, magában,

fényes álom újra jő,

őszből a tél ismét kinő,

 

lassan hideg halottá simul

az őszi szél, és kivirul

az ágas-bogas jégvirág,

selymes, kemény, új világ,

 

szépsége vetekszik a nyárral,

hűvös elegancia varázzsal,

tiszta, fehér fátyol csillog,

ahol a télerény villog,

 

hamarosan átölel a fényesség,

a téli nap szembetűnő ékesség,

siratva őszi langy meleg,

letaposott, hulló levelek...