Sziasztok  --  messze megértve mindenki vágyakozását egy szép Helikonra, vagy akár "csak" egy tutti Pannónia készletre s még sorolhatnám... DE el kellene néha azon is gondolkodni, hogy tényleg attól lenne-e boldogabb valaki, jobban mondva attól tudna több örömmel és jobban játszani, ha ezek a csodák is ott porosodnának a polcán, vagy a dobozaikban. A "presztizsberuházások" helyett nem inkább olyan dolgokba kellene-e pénzt, időt s energiát fektetni, amelyek a említett minőségi változásokat viszik a gyűjtő-játszó életünkbe? Egy rendes sinrendszer, ergo a pálya, az elektromos vezérlés, működő jelzők, stb mind-mind alapvetőbb és fontosabb elemei lehetnek a vonatozásnak, mint egy presztizsdarab. S egy ilyen hozzáállással az árak se szakadtak volna el ennyire az átlagmagyar realitástól. Üdv!

P.s: A Temofesztre hányan hoztatok pl. saját kocsikat egy kis közös futtatásra a rendezőkön kívül? S ez még pénzbe se került volna. Lehet sokan, de akkor miért sajnáltátok a fotókat róluk?