Talán kicsit túlzás J. F. Kennedyt és Donald Trumpot összehasonlítani, ám minden különbözőségük ellenére az alapvető felismerésükben kísértetiesen hasonlítanak egymásra – és mindketten jó helyen kapizsgálnak. Idézzük csak fel, mit is mondott Kennedy 1963-as, elhíresült rádióbeszédében, amit azóta is megpróbálnak – még mindig – jelentékteleníteni. A következőket: „Hölgyeim és Uraim! A »titkos« szó ellenszenves egy szabad és nyitott társadalomban. Népünk örökletesen és történelmileg ellenzi a titkos eszközökkel létrejött titkos társaságokat és titkos eljárásokat. Ellenszegülünk a világ egy monolitikus és szégyenteljes összeesküvésének, mely kizárólag titkolt eszközökön alapul, hogy befolyását megnövelje. Beszivárgással, felforgatással a választások helyett, megfélemlítéssel a szabad választások helyett. Ez a rendszer, amit megterveztek – óriási emberi és anyagi forrásokkal, egy igen hatékony gépezetben –, katonai, diplomáciai, felderítési, gazdasági, tudományos és politikai műveletekből áll. Munkálkodásai rejtettek, nem publikusak, hibáit eltemetik, nem reklámozzák, ellenzőit elhallgattatják, nem dicsőítik, nem kérdőjelezik meg kiadásaikat, titkaikat. Szolón, az athéni törvényalkotó megtiltotta, hogy megtörjünk az összeesküvések nyomására. Kérem, informálják az amerikai közvéleményt: az embernek annak kell lennie, aminek született – szabadnak és függetlennek.”
Nos, Donald Trump úgy döntött, hogy informálja az amerikai és a nemzetközi közvéleményt arról, hogy az összeesküvés létezik, és egyre láthatóbb. Egy, természetesen a magyar első nyilvánossághoz soha el nem jutott kampánybeszédében így fogalmazott (a szöveg fontossága miatt engedtessék meg a kicsit hosszabb idézet): „Ez egy globális hatalmi rendszer, mely felelősséggel tartozik a gazdasági döntésekért, melyek meglopták a dolgozókat, az ország vagyonát szétlopták, és egy kis csoport hatalmas vállalatainak és politikusoknak a zsebébe tették azt. Ez a harc a nemzetünk túléléséért folyik, és ez az utolsó esélyünk megmenteni azt. Ezek a választások határozzák meg, hogy szabad nemzet vagyunk-e még, vagy csak illúzió a demokrácia, és mi gyakorlatilag egy kis embercsoport kezében vagyunk, akiknek a globális érdekeik a rendszer korrupciójában rejlenek. A mi rendszerünk pedig korrupt, ez a realitás. […] Clinton gépezete egy ilyen táprendszer közepében van; mi ezt a a WikiLeaks-dokumentumokból tudtuk meg, amelyek feltárták, hogy Hillary Clinton titokban találkozik a nemzetközi bankokkal, hogy megtervezzék az USA szuverenitásának a megsemmisítését, hogy meggazdagítsák a globális pénzügyi erőket, megvédjék a szponzorok és barátok különleges érdekeit. […] A leghatalmasabb fegyver, amit elővettek Clintonék, a vállalati média, a sajtó; valljuk meg, a vállalati média többé nem foglalkozik újságírással; ők a politikusok különleges érdekeit védik, amelyek nem különböznek más lobbisták és bankárok érdekeitől, személyes célok által hajtottak. Nem az önök érdekeit, hanem a sajátjukat követik. Mindenkit, aki kihívást jelent számukra, elátkoznak és megvádolják szexizmussal, rasszizmussal, idegengyűlölettel. […] A politikai elit, mely védi őket, be van vonva egy hatalmas, titkos és szélesen szétterjedt bűncselekménybe.” (Mindkét beszéd forrása: www.alternativhirek.blogspot.hu)
1963 és 2016 – két dátum, amelyeket összeköt a modern történelem: két amerikai ember kimondott néhány tényt a nemzetközi közvélemény előtt, amelyek tudása nélkül nem érthetjük a világ működését. Nagyon remélem, hogy a két dátum történéseinek hasonlósága itt be is fejeződik.
Azt javaslom mindannyiunknak, hogy ne azt nézzük, milyen a haja Trumpnak, hogy néz ki, hogyan beszél, mennyire megnyerő modorú, vagy mennyire oxfordi a stílusa. Ezeket felejtsük el, mert ha erre figyelünk, mi is csapdába esünk. Sokkal fontosabb dolgok forognak kockán!
Trump komolyan gondolja, amit mond, és amire törekszik, az jót tenne a glóbusz társadalmának.
Erősen javaslom, hogy álljunk mögé.
Fricz Tamás
A szerző politológus