Hétvégén orchidea kiállítás volt (illetve van is)  a Mezőgazdasági Múzeumban. Okulva a tavalyi esetből, már csütörtökön elmentem megnézni. Ez némi hátránnyal járt, mert még elég kevés volt a kiállító, de a látogató is! Ezért nyugodtan szemlélődhettem, gyönyörködtem a kiállított virágokban. Nem csak orchidea volt, de néhány bromélia és kaktusz is. Jó volt nézni, hogy a kertészek milyen lelkiismeretesen gondoskodtak a virágokról, például a párát kedvelő orchideákat óránként permetezték. A kaktuszok esetén persze nem tették ezt.

Ha már ott voltam, akkor megnéztem a többi kiállítást is, az is érdekes volt. Annak nagyon örültem, hogy nem voltak kitömött állatfejek, mert mindig úgy éreztem, hogy szemrehányóan néznek rám, én pedig szabadkozom, hogy nem én tehetek a sorsukról.

Emlékszem, húsz évvel ezelőtt a Szécsényben lévő kiállításon stílszerűen Széchenyi Zsigmond trófeáit állították ki. Minden tisztelem az övé, szeretem a könyveit, de fél óra után kimenekültem az épületből.

Itt szerencsére csak agancsok voltak, azok is háziállatoktól.. No meg néhány vadászfegyver, ebből Széchenyi Istváné volt a kedvencem, elegáns angol puska volt, és nem volt telifaragva a tus. Alighanem ebben is anglomán volt.