Szia!

Csak arra, ami érdemi...

Az i2c oled kijelző könyvtára sajnos elég nagy. Az u8glib átmeneti megoldás lehet, bár az Adafruit is nagyjából ezen alapul, ha jól emlékszem.

 

Ami neked kellhet ez esetben, az a PROGMEM, bár sajnos a Nano minimális memóriája így sem sok dologra lesz elég. A kibúvók lehetnek az SD kártya (kicsi, egyszerűen kezelhető) vagy az i2c/SPI eeprom. Mindkettőt egyszer feltöltöd, utána tudod olvasni végtelen alkalommal. De az adatcsomag változtatása nem annyira egyszerű (PC kell hozzá).

Mit értesz buffer alatt? (Azért kérdezem, mert nálam a buffer az átmeneti tár: a begyűjtött, feldolgozásra váró adatok gyűjtőhelye, ahonnan vagy az operatív memóriába, vagy külső tárolóba megy az adat csomagonként és/vagy feldolgozva (pl. tömörítve).)

 

A TLC5940-nel kapcsolatos gondodat nem értem. Akárhány LED vezérelhető róla, összesen 16 csatornán. Akár egy is, akár három is, csak a teljes rendszer árama limitál (erre most 60 mA-t találtam, de az tuti, hogy én ennél sokkal többel használtam). Előnye, hogy nem kell előtétellenállás (constant current), 17 V-ig akárhány voltot meghajt és nem kell galvanikus leválasztás az MCU felé. Plusz daisy-chain-elhető, tehát egy vonalon elvben az összes ledet tudod vezérelni. Az adatkezelés pl. RGB ledek esetén lehet macerás, de az meg programozás kérdése.

 

A Nucleo pokoli nagy... Összehasonlításul egy kép: https://www.dropbox.com/s/7oqlmou8vobm4ry/protokartyak.jpg?dl=0

A Nucleo jobbról a második. Ami tőle jobbra van, az az LPC1768, mi talán még szóba jöhet. De ez mbed.

 

A kapacitív vezérlő kialakítását még át kell gondolni, mert ehhez még kellenek külső érintkezők. Nem mondom, hogy nem fog menni, csak ez is idő lesz.

 

A te esetedben is az van, amit itt párszor már körbejártunk, hogy a legtöbb arduino könyvtár úgy van megcsinálva, hogy a többi könyvtárral való együttműködést alig vagy egyáltalán nem vették figyelembe. Ennek az az eredménye, hogy nagyon hamar a memória végére jutsz és/vagy akadni fog valami valamivel.

 

Prof