Ma este gyakoroltam egy órán át. Annyira talán nem reménytelen a dolog, mint az első próbálkozásnál tűnt.

Ahhoz képest, hogy aluval kezdtem tanulni fogyózást, és sikerült kiválasztani a leghisztisebb magnéziumos huzalt, tehát a legrögösebb úton indultam és mindössze második alkalommal próbálkoztam, úgy érzem nem olyan rossz egy abszolút kezdőtől.

 

Kezdek ráérezni a sebességre, már azt hiszem tudom, hogy milyen az a megfelelő sercegős hang, amiről Maseratisti beszélt. Toltam vagy másfél méter hernyót, különböző anyagú aluval. Azokkal az apró fröcskölésekkel nem tudok még egyenlőre mit kezdeni, de a varratok egészen vállalhatónak tűnnek. A valóságban jobbak, mint ahogy ezeken a szar fotókon látszanak, amit a félhomályos garázsban telefonnal csináltam. Minden kozmetikázás nélkül megmutatnám, köszönettel venném ha elárulnátok, hogy mit kellene másként csinálnom, hogy jobbak legyenek.

 

Drótkefézés előtt ilyen volt:

 

 

Egy kicsit lecsutakolva:

 

 

Mekkora az ideális gombóc a huzal végén? Nekem olyan 1-1,5 mm-es golyók képződtek. Egy áramátadóval toltam végig, nem égett be egyszer sem.