nogradi medve  20 perce    0 0 39783

http://gepnarancs.hu/2016/07/kozbiztonsagi-kockazat/

 

A Nemzeti Ügyek Kormánya, azaz a fideszes Disznók Különbizoccsága hosszú ideje ismételgeti Európában kormányszinten páratlanul aljas (pedig..!) üzeneteit, amelyeknek pontos tartalmát arezsimhű csőcselék netes kommentek tömegében fordítja le a maga nyelvére és erkölcsére:dögöljenek meg ott azok az állatok, ahonnan menekül(né)nek!

Hazánkban a bűnszervezet régi idők közhangulatát teremtette újra:

„… az ember úgy elaljasult,

hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,

s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,

befonták életét vad kényszerképzetek.

…

s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,

már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

Oly korban éltem én e földön,

mikor ki szót emelt, az bujhatott,

s rághatta szégyenében ökleit,

az ország megvadult…”

Ma persze más a helyzet, legalábbis nemzetközileg, és legalábbis egyelőre; de a lelki készenlétetarra, hogy akár tömegek legyenek képesek önként, kéjjel ölni, a mai rezsim már megteremtette.

Kiáll a Keresztapa és beszél: tudjuk, nincs benne szégyenérzet. Mellette ott az osztrák kancellár, akinek nem sül le a képéről a bőr, miközben „kollégáját” hallgatja… Igaz, boldognak sem látszik.

Szóval, ott áll a Keresztapa, és azt mondja: minden egyes migráns közbiztonsági és terrorkockázatot jelent.

Ne háborodjunk föl; ne tegyünk úgy, mintha nem szoktunk volna régen hozzá ehhez az aljassághoz. Inkább gondoljunk bele a mondás igazságába! Mert hiszen kétségtelen, hogy akiket megöltek, megsütöttek saját hazájukban, házukban, vagy a tengerbe fulladtak, nem jelentenek közbiztonsági és terrorkockázatot!

Persze, nyugalomra semmi ok, mert gondolkodjunk tovább: tulajdonképpen minden egyes ember, tehát a magyar állampolgár is, közbiztonsági kockázatot jelent! Leszámítva természetesen a NÜK tagjait és legfontosabb vazallusaikat: ők semmilyen értelemben sem jelentenek kockázatot.

Kockázatról ugyanis akkor van értelme beszélni, ha valaminek a kimenetelében nem lehetünk biztosak. Ám a NÜK és vazallusai semmilyen kockázatot sem jelentenek: pontosan tudjuk, mi várható tőlük.

Amihez hozzányúlnak, az a mancsukhoz ragad. Ami mégsem, azt tönkreteszik. Messzire előre gondolkodva, kutya módjára megjelölnek az országban mindent, mert úgy hiszik, már minden az övék vagy hamarosan az övék lesz.

S bár a szervezet stabilan uralja az országot, valami kockázatosat mégiscsak érzékel abban, amit művel: hát kockázatcsökkentő, hatalommaximalizáló céllal folyamatosan hülyíti és vadítja az embereket: a maga biztonságáért a lakosság minél nagyobb részét igyekszikcsőcselékké demoralizálni.

Ja, hogy a „köz biztonsága”? Az éppen nem létezik: a mai hatalmasoktól senki és semmi sincs biztonságban – még a Gellérthegy sem. És nem csupán Orbániában: Európában sem. A NÜK mindent elkövet – hisz létérdeke –, hogy növelje a fasizmus iránti lelki igényt. Pedig az amúgy is erősödik.

Ma még nem érdekli a szervezetet, hogy mi lesz, mi lehet ennek a vége.