Ma járunk mi is Mostarban. Beálltunk az első parkolóba, amit egy integetős ember mutatott. Szerencsénkre egy épülő ház udvarán volt a parkoló és a bácsi beirányított minket a félkész alsó szintbe. Így árnyékban volt az autó. Közel volt a hídhoz (de a tűző napon nekem az a pár perc is örökkévalóságnak tűnt) Szóval lőttünk egy-két fotót a hídról (híddal), asszony kapott egy karkötőt a bazárban, oszt irány tovább Blace. A Gabole poljei határátkelőt elcsesztem, mert vártam a Visici vége táblát, de addig vártam, míg Metkovicnál találtam magam.:( Vasárnap délutánhoz képest igen hosszú sor volt HO irányába. Láthatólag a Horvátok tötyörögtek akár hosszú perceket is egy-egy Bosnyák autóval. Ezért is fagytam le, amikor nekem továbbot intett úgy, hogy szinte át se vette a két kinyújtott személyit. Újból rámszólt már kicsit ingerültebben, hogy haladjak tovább. No én tovább haladtam. De akkor eszméltem, hogy a mi sorunk kutyafüle volt a szemben várakozókéhoz képest. :) Csórikáim még talán most is ott állnak. :D) (nézem a webkamerárt, már üres Metkovic)