"Igazából - a Biblia szerint - nem gondolkodott."

 

 

Szerintem nem így van.

Ez a gondolkodó ember példája:

 

"Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?" Mt 12,11

 

Aki nem gondolkodik, az  ott hagyja a juhát a veremben.

Gondolkodás nélkül követi Isten parancsát.

Azt hiszi, hogy Isten majd kihúzza a juhot a veremből, ha úgy akarja.

Na de akkor miért adott volna Isten az embernek észt és kezet?

Nem azért, hogy gondolkodjon és cselekedjen?

 

Honnan vették a zsidók ennek a rossz példának a követését?

A Tórából.

 

"És monda: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, a kit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közűl egyen, a melyet mondándok néked." 1Móz 22,2      

 

Ez a gondolkodás nélküli feltétlen engedelmesség példája.

Isten majd megmenti a fiát, ha akarja.

És a Biblia szerint, meg is menti.

Csakhogy a való élet nem a Biblia szerint zajlik.

Mondhatjuk úgy is, hogy kétfajta vallásos ember van, aki vakon követi a Biblia parancsait, és aki gondolkozik a Biblián.

A kettő közül melyik fogja megvalósítani Isten akaratát?

Először azt kell eldönteni, hogy mi is Isten akarata.

Az, hogy feltétel nélkül engedelmeskedjünk, vagy hogy éljünk?

Jézusnak is választania kellett.

Meggyógyítja az embert, vagy nem, mert a gyógyítás is egy munka.

Jézus meggyógyította a beteget, nem arra várt, hogy Isten gyógyítsa meg, ha akarja.

Ez a nagy különbség a zsidó gondolkodásmód és Jézus gondolkodás módja között.

A zsidó papok úgy érezték, hogy Jézus megszegi a Tóra parancsait.

Pedig nem megszegte, hanem megvalósította azt.

Használta az eszét és aként cselekedett.