Alekszej VasziljevicsTyivanyenko professzor  frissen megjelent Petőfi-könyvében közli:

az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériuma hivatalos honlapjának (www.minjust.ru
<http://www.minjust.ruu> ) azon világhálós címét, amelyen a Bajkálon túli
területek büntetésvégrehajtási intézeteinek történetét ismertetik, és ahol
tételesen ez az állítás szerepel: 1849-ben deportáltak magyar
szabadságharcosokat Szibériába, és közöttük volt a neves magyar költő,
Petőfi Sándor is.



A szóban forgó világhálós cím: http://to75.minjust.ru/node/4144



Az ott olvasható tanulmány címe:

История пенитенциарной системы тесно связана с Забайкальем

(A Bajkálon túli terület büntetővégrehajtási rendszer története)



A fent hivatkozott, és a magyar „tudományosságot” súlyos kihívás elé állító
mondat, pedig ez:

В 1826 году в Забайкалье прибыли декабристы, положившие начало почти
столетней истории политической каторги.  Вскоре за ними последовали
участники польского национально-освободительного движения, борцы за свободу
Венгрии (в Баргузин был сослан известный венгерский поэт Ш. Петефи), а позже
петрашевцы, революционеры-демократы, народники, представители различных
социалистических партий.

(1826-ban érkeztek a Bajkálon túli területre a dekabristák, és ezzel
kezdődött a politikai büntetőtáborok évszázados története.

Hamarosan következtek a lengyel nemzeti felszabadító mozgalom részvevői, a
magyar szabadságharcosok (Barguzinba száműzték az ismert magyar költőt
Petőfi S.-t), és később Petrashevszky követői, forradalmi demokraták,
populisták, a különböző szocialista pártok képviselői.)



Kíváncsian várjuk az MTA hivatalos megszólalását. Nem kevésbé érdekes a
Hadtörténeti Intézet és Múzeum elvárható megszólalása is. Elsősorban
parancsnok tudományos-helyettesének, Dr. Hermann Róbertnek a megszólalása,
aki eleddig a legádázabb tagadója volt annak, hogy 1849-ben a cári orosz
intervenciós csapatok magyar hadifoglyokat hurcoltak volna magukkal.