Mozgósítás 1914 nyarán

A mozgósítás két fokozatban ment végbe. Az első volt az ún. részleges mozgósítás, amelyet a Szerbiának küldött osztrák-magyar jegyzékre adott nem kielégítő válasz nyomán Ferenc József 1914. július 25-én késő este rendelt el Szerbia és szövetségese, Montenegró ellen.

A szarajevói merénylet és az azt követő hetek izgalmai nyomán sokak által várva várt hír rég nem látott lelkesedést váltott ki az emberekből. Szinte mindenki egyetértett abban, hogy a trónörökös elleni merénylettel Szerbia olyan mértékben provokálta a Monarchiát, hogy ellene a katonai fellépés is indokolt.

A korabeli néphangulatról így számolt be a Budapesti Hírlap 1914. július 26-i száma: „Mikor e sorokat írjuk, a főváros utcáin lelkesen ünneplő néptömeg hullámzik. A kora délutántól esti hét óráig gyakran változó s a békés megoldást variáló híreket a közönség meglehetősen fanyar kedvvel fogadta, míg a háborút jelentő hírekre hatalmas éljenriadal tört ki." A tereken, rögtönzött emelvényeken alkalmi szónokok hirdették a háború nagyszerűségét, és éljenezve követelték a „kutya Szerbia" mielőbbi megbüntetését. 

Az egész országon a háborús lelkesedés lett úrrá. A Székesfehérvári Friss Újság 1914. július 28-án, kedden arról számol be, hogy a kaszárnyákba nem férnek el a behívottak, sokan magánházakba szorultak. Akik nem tudtak fedél alá kerülni, azok kint aludtak a tereken, parkokban. A város már az előző napon zászlódíszbe öltözött, mutatva, hogy „a veszedelem pillanatában együtt érez a nemzet fölkent királyával." Az emberek túlnyomó többsége úgy gondolta, hogy a háborús kaland csak néhány hétig, legfeljebb néhány hónapig fog tartani, és a csapatok hamarosan - győztesen - hazatérnek. A háborút támogató hangulat akkor sem változott, amikor az oroszországi mozgósítás hírére, július 31-én elrendelték az általános mozgósítást is a Monarchiában. Ekkor újabb százezrek indultak útnak alakulataikhoz.