"A te "spirituális gondolkodásod" egy dologban teljesen megegyezik a vallásossal: ugyanúgy hit alapú, azaz kritikai vizsgálaton elbukik."

 

Nos, ha ezen az alapon haladunk tovább, a te realisztikus gondolkodásod is "hit alapú", csak te nem a spirituális mestereknek hiszel, hanem a tudományos emberek leírásainak. Vajon hány tudományos bizonyítási eljáráson vettél részt? Vélem, egyen sem. Csak elolvastad valahol, aztán tetszett, és elfogadtad.

Én viszont úgy építettem a "hitemet", hogy a számos helyről azonos tartalommal érkező infókat sürítettem egybe, majd fogadtam el igazságként. Mert megértettem, hogy a legkülönbözőbb népek évezredes mítoszai, egymással soha nem összebeszélve, mindenképp a valóságra kell, hogy utaljanak. Évezredek óta működő gyógyítások, más világok megidézése, más világokba való betekintés, stb. egyszerűen nem lehetnek hazugságok, amikor a világ legtávolabbi tájairól érkezzenek.

Neked a szkepticizmus bejön, legyen így! De ne hidd, hogy a  "kritikai vizsgálatok" (melyek többnyire ellenérdekűen célzatosak) fölényes és fennsőbbrendű ismételgetése bármilyen eredményt hozhat számodra.

"Szinte már könyörögni kellett neked, hogy valami konkrétumot leírj, azt gondolom elég világos voltam.  Ha a te elvárásod viszont az, hogy csak olyannal akarsz beszélgetni aki hisz neked és egyetért, akkor jó szórakozást kívánok a buborékodban!"   

Számodra az a konkrétum, ami valamely "tudományos" kisérleten átment és bizonyítást nyert. Hát én nem fárasztom magam ilyenekkel. Egy szkeptikus bármikor rávághatja, hogy ez neki kevés.  Ha azt írom, hogy láttam indiait, afrikait, valamint délamerikai indiánt levitálni, akkor te azt mondod trükk és kész. Ha azt mondom több millió ember jött vissza halálközeli élményből és mind látt az alagutat, azt mondod, az agyi funkciók végterméke. Stb, stb.   Érted már, nem fárasztom magam feleslegesen.

Nem a feltétlen egyetértés az elvárás, hanem az azonnali kizárás, ellehetetlenítés feleslegessége. Te egy racionális elme vagy, nincs ezzel semmi baj, nem nekem kell téged meggyőzni. Nem sértődöm (Te ehhez nem vagy elég), én is így gondolkoztam valaha, csak aztán az Élet meggyőzött pár dologban, és nem kedvelem,  ha ifjú Titanicok lekezelően ki akarnak oktatni.

"alap probléma a hit alapú témákban, hogy a hívő azt valóságként éli meg (holott bizonyítani közben teljesen képtelen), ráadásul világképének és identitásának is fontos része, ezért annak bírálata személyes jellegűvé válik"    

 

Mint mondtam valahol a te hited is "hit" alapú, ráadásul csak a fizikai síkon igaz.  De vannak más síkok is, melynek tudói nem bizonyítást kivánnak, hanem megélésen mennek át. Valóban világképének és identitásának is fontos része, de  nem bírálat tényével van a gond, hanem bírálat egyoldalú és fölényes kinyilatkoztatásával.  A bírálót minősíti, ha valamire mindig az a válasza, hogy "bizonyítsd be, az én módszeremmel!"  És még akkor sem hiszi el, mert jön a "véletlen".  Hát ezért nem!

Nagyon szűk látókörre vall, ha valaki évezredes világ-tanokra, ember-milliárdok megtapasztalásaira primitív szkepticizmussal reagál.  "Anyagba fúlt a Lét".   Sértődés részemről egy szál se. Remélem nálad se...  :-)