Köszönöm! Ez egyéni, megláttam, és nagyon megtetszett, hát hazajött velem.

Tavaly egy kisebb tő volt, de mint kiderült, virágzás után bújtatással nagyon jól lehet szaporítani, így most elég sok lett egy kupacban, szerintem majd visszavágom, és szétültetem a kicsiket.

Tavaly nem vágtam le, bár azt írták, az kell (ne higgyünk mindig a könyveknek :). Szanaszét dőlt, cifra látvány volt, de elég merev szárakkal, innen jött az ötlet. Néhányat picit befedtem földdel, és követ raktam rá. Működik. 

A nemrég vett levendulát is úgy választottam, hogy legyen szép, fás az alja, majd mélyre ültettem, hogy a hajtások háromnegyede látszódjon csak ki. Simán legyökeresedik, jövő tavaszra szét is ültethetem, ha akarom. Így a legegyszerűbb szaporítani a dolgokat. Ha emlékszel az emeletes cserép-kísérletemre, ott a Gertrud J. most úgy nő, mint a gomba, minden egyes hajtásán bimbó van. 

És igen, mióta elkezdtek virágozni a dolgok, a szomszédok is dicsérik :) Meg látják, hogy virágokat vetek, gazolok, ültetek, metszek, ágakat vágok, kezdik értékelni. Tegnap orgona-sarjakat ültettem 

át...

Örülök, hogy jobban vannak a beteg rózsáitok. Szurkolok nekik.

Ja és Ametiszt, a legkisebb harangláb mégis megmaradt, ezzel mind megvan, köszönöm!