Egyetértek a két előttem írt észrevétellel.  Értem, hogy ilyenkor cselekvési kényszer támad az emberben és megpróbál tenni valamit, de annak kb. annyi értelme van, mint a vonat elhaladása után engedni le a sorompót. Elnézést az okoskodásért, de úgy gondoltam, ha többen írunk hasonló véleményt könnyeben túlleszel rajta.