Ez hamis általánosítás. Ha egy drogfüggő meg akar halni, az nem jelenti sem azt, hogy minden drogfüggő meg akar halni, sem pedig azt, hogy a szenvedélye maga az öngyilkosság. Ha azért drogozik, hogy meghaljon tőle, akkor az nem igazán szenvedély. Hanem öngyilkosság. Két különböző dolog.

Ha azt mondja, hogy meg akar halni, annak sok oka lehet. Nem feltétlen azért mondja, mert meg akar halni. Lehet például, hogy azért mondja, mert valaki szándékosan bűntudatot akar kelteni benne azzal, hogy a szemére hányja az egészségkárosítást, és ezzel sarokba szorítja, amit csak így tud feloldani. Ha sokat mondogatjuk egy drogfüggőnek, hogy megölöd magad, megölöd magad, azzal szerintem akár bele is lehet magyarázni, hogy meg akarjon halni.

Nem is az a jó megoldás, hogy bűntudatot próbálunk benne kelteni. Hanem például az a jó megoldás, amit jónéhány, civilizáltabb országban csinálnak a leszokni képtelen heroinfüggőkkel: adnak nekik tiszta heroint, megteremtik a higiénikus fogyasztás körülményeit, amivel kiküszöbölik az egészségkárosítást. És ahelyett, hogy bűntudatot keltenének bennük, segítenek nekik, hogy javítsanak az életkörülményeiken és a lelki egészségükön. És amint elhagyjuk a bűn-elvű megközelítést, máris nem tűnik úgy, mint ha meg akarnának halni.

Persze, ezt nem az egyház csinálja. Az egyház erre képtelen lenne. Mert az egyház csak a bűnt és a bűntudat-keltést látja. Ebben is megmutatkozik ennek az ideológiának, ami a topik címét ihlette, a súlyos spirituális kártékonysága.