:-)))

 

Szent György napja – április 24. - Tavasz kezdete, „kihajtás” kezdő napja.

 

 

A hagyomány úgy tartja, hogy az ókorban, Diokletianus császár idejében élt egy előkelő családból származó római tiszt, Georgiosz, magyar néven György.
Annak idején egy halálos leheletű sárkány tartotta rettegés alatt Lybia tartomány egyik városát. Lakói engesztelésül, minden nap két állattal békítette meg, de később az állatok fogytával az emberek kerültek sorra. A fenevad szűnni nem akaró követelőzése miatt, a város oltalmául nem maradt más áldozat, csak a király lánya. Sírt-rít a király, búsult naphosszat, de mit tehetett mást, feketébe vonták a várost, s az ékes gyászba öltöztetett gyönyörű királylány utolsó útjára indult a feneketlen tóhoz, ahol a szörnyűséges sárkány áldozatul veszi. A mélységes csöndet lódobogás verte föl, mert éppen arra járt György vitéz, aki hírét vette a városban történteknek s azonnal a királylány megmentésére sietett. A sötétzölden örvénylő tó vize sárga sűrű gőzben forrtyogott a magasba emelkedő szörny izzó leheletétől. György lovagot meglátva mérhetetlen dühvel lépett a partra, s szájából óriás lángcsóvákat lövellve követelte mindennapi jussát. György vitéz táltosa magasba emelte mellső lábát, majd óriási nyerítéssel bátran vitte harcba gazdáját, aki előbb hosszú lándzsájával szúrva, majd a szörnyeteg nyakát szegve örökre elpusztította a sárkányt.
György vitézt a kereszténységgel történt azonosulása, mártíromsága nyomán az egyház szentté avatta. Tisztelete keleten és nyugaton elterjedt.

 

*

 

Népi megfigyelés szerint, „ha Szent György nap előtt megzördül az ég, akkor jó év lesz".
Így is fogalmaztak: „Korai égzörgés - kései éhség", azaz sok termés, kellő mennyiségű élelem remélhető, mely elhárítja az éhezés veszélyét.
Ezen idő tájt tartották hasznosnak elvetni az uborkát, „ugorka mag a neki szánt kerti ágy közepén Sz. György nap körül... sorban vettetik el." (Mórocza, 1844, 57.)..., s a friss vetésre rögvest kérték az esőt, „aranyat ért a Szen Győr napi esső".

 

 

RÁOLVASÓ

 

Dicsértessél, áldott Víz!
Megnyitom eredet!
Tisztítsd le testemet!
Nyugtasd meg lelkemet!
Élénkítsd az elmémet!

 

*

 

 

Szent György éjszakáján szedett harmat a néphit szerint a föld erejét, hasznát hordozta magában, több tekintetben bűvös erej volt.
Hajnalban benne mosdottak, hogy szépek, egészségesek legyenek. (Bálint, 1977, I. 309.).
Szeplős lányoknak a Szent György napkor szedett harmatban kellett megmosakodni, hogy szeplőjük eltűnjön. (Gémes, 1960. 9.)

 

HARMATSZEDŐ

 

Hasznot szedek, bővet szedek
– viszek is, hagyok is.
Szedem felit, hagyom felit
– viszek is, hagyok is.
Hogy tej jöjjön, vaja gyűjjön
– viszem az egészet!

 

*

 

 

Szent György napon hajtották ki első alkalommal a mezőre az állatokat, ami sokfele zöld ággal történt, hogy termékenyebbek legyenek, füstölés, tűzön áthajtás kíséretében.

 

IGÉZŐ

 

„Süss, föl nap,
Szén Gy r nap!
Kertek alatt a kisbárán,
Majd megfagy!"

 

*

 

Süss föl nap!
Szép György nap!
Kertek alatt jószágaim
– megfagynak.

Terítsél le köpönyeget
– adjál rétnek jó meleget
– sarjadjon!

Adjál nekünk jó füveket
– védjed rontástól a tejet
– gyógyítson!

Úgy zsendüljön a jószágom
– ahogy levél a zöld ágon
– kihajtson!

 

:-)))