Átvilágítottuk Hegedűs Zsuzsa gyermekalapítványát, és padlót fogtunk a zűrzavartól

 

Titokzatos baszk beszállító, 160 milliós fuvardíj, börtön közeli malacok, elpusztult csibék, állami cégektől érkező tízmilliók és zavaros elszámolás félmilliárd forint körül. Hegedűs Zsuzsa mégis sikernek értékeli az alapítványt: szerinte sikerült megállítani az elszegényedést.

Lassan öt éve, hogy 2010. január 21-én nyilvántartásba vették Hegedűs Zsuzsa alapítványát, a Minden Gyermek Lakjon Jól Alapítványt (MGYLJ). Mielőtt részletesen bemutatnánk az alapítvány működésének sajátosságait és célját, röviden összefoglaljuk a legérdekesebb tényeket.

–    közel 600 millió forint adományról beszélünk

–    a szétosztásra szánt csibéket Spanyolországból hozatták

–    csak a szállításra több mint 160 millió forint ment el

–    az alapítvány titkolja a baszk vállalkozó nevét

–    a kacsák viszont Franciaországból érkeznek

–    a disznókat Pintér Sándoron keresztül börtöngazdálkodásból szerezték be

–     semmilyen felmérés, tanulmány nincs arról, hogy sikeres-e az alapítvány, vagy sem

–      több ellentmondást találtunk az elszámolásban

–      az egyik beszállító tavaly óta felszámolás alatt áll

–      a nagy állami, tehát közpénzen működő cégek adományai meghaladják a 100 millió forintot

–      a legkomolyabb segítség a Szerencsejáték Zrt.-től és az MVM-csoporttól jön

–      a CBA is komoly támogatónak számít

–      az adományokat sokszor eladják a szegények, vagy gyorsan elpusztulnak az állatok

–       Hegedűs Zsuzsa szerint visszaszorították a szegénységet

–       valószínűleg az MGYLJ már nem működik sokáig

Az alapítvány beszámolói szerint a szervezet 2010 és 2013 között mintegy 608 millió forint bevételre tett szert (2014-es adatokkal még nem rendelkezünk), míg az idei osztásra költött összeggel együtt – legalábbis a beszámolók alapján – kis híján 572 millió forint kiadása volt. (A honlapon szereplő költségvetés jóval kevesebbel, 532 millió forinttal számol. Cikkünk készítésekor még működött a honlap, ám a megjelenés előtt már nem volt elérhető. Reméljük, a probléma csak átmeneti.) Ha figyelembe vesszük, hogy az alapítvány az első évben még nem ültetni és nevelni valót, hanem élelmiszercsomagokat osztott, valamint hogy az általunk vizsgált években – 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban – 4,8 millió forintot költött anyagjellegű ráfordításra, akkor durván 490,9 millió forint sorsáról lesz szó a következőkben.

Nincs felmérés

„Amikor Medgyessy Péter 2002-ben meghívott egy kávéra, elmagyaráztam neki, hogy ne kérjenek semmilyen papírt a segélyen élő szülőktől, legyen automatikusan ingyenes az étkezés a bölcsődében, óvodában és iskolában. Aztán 2009 novemberében aNépszabadság arról írt, hogy egy baranyai iskolában, ahová főként hátrányos helyzetű gyerekek járnak, csak zsíros kenyérre telik. Annyira inflálódott az állami kvóta, hogy nem tudták megoldani az étkeztetést, ha az önkormányzat nem egészítette ki a fejadagot. Végigtelefonáltam az összes iskolát, és közben találtam ki az alapítványt és egy tűzoltó akciót, ami arról szólt, hogy a gyerekek hetente egy élelmiszercsomagot kaptak, benne egy hétre elegendő fehérjével és gyümölccsel. Nem a gyerekszegénységet akartam megoldani, hanem azt, hogy rendes tápértékű ennivalóhoz jussanak” – magyarázta Hegedűs Zsuzsa a magyarnarancs.hu-nak, mi motiválta az alapítvány alapítását.

 

http://m.magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/atvilagitottuk-hegedus-zsuzsa-gyerekalapitvanyat-es-elajultunk-a-zurzavartol-92894