Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a koalícióról
T?kés: alapvet?en 
semmi sem változott

T?kés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke az utóbbi hónapokban egyre élesebb kritikával illeti a jelenleg hatalmon lév? bukeresti kormánykoalíciót, amelynek – mint ismeretes – az RMDSZ is tagja. A magyar érdekvédelmi szervezet tiszteletbeli elnöke aktuális politikai kérdésekr?l nyilatkozott a Napi Magyarországnak.

– Hogyan ítéli meg a ma-gyar–német egyetem létrehozására vonatkozó bukaresti kormányhatározatot?
– Néhány közmondás idézésével lehet a legszemléletesebben jellemezni a helyzetet, amelyben érdemi változás nem történt. Vederb?l cseberbe, sok h?hó semmiért, egeret szültek a hegyek – íme néhány találó hasonlat. Semmilyen el?relépés nem történt ugyanis a 36-os sürg?sségi kormányrendelet tekintetében, amely el?írná az anyanyelvi fels?fokú oktatást biztosító intézmények alapításának a jogát. Nincs el?relépés a nyáron benyújtott magyar állami egyetem alapítására vonatkozó RMDSZ-törvénytervezet ügyében sem. Az 500 ezer aláírással támogatott jogszabály-tervezet ugyanakkor lassan elmarad a legminimálisabb hivatalos RMDSZ-igények mögött. Véleményem szerint a kormánygesztus nagy mértékben konjunkturális, hiszen szeptember 30-án lejárt a határid?, a román miniszterelnök az Egyesült Államokba készült és egyértelm?en hátrányos tárgyalási helyzetbe került volna a kormány els? embere, ha azzal kezdi amerikai útját, hogy az RMDSZ kilépett vagy kilépni készül a kormányzatból. Ezt mindenáron meg kellett tehát akadályozni.
– Bizonyos nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a budapesti diplomácia jobban örül az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának, mint az esetleges kilépésnek.
– Nehezen tudom megítélni, hogy Martonyi János külügyminiszternek az RMDSZ kormányban való maradására vonatkozó minapi kijelentése egy majdhogynem kötelez? románbarát gesztusként értékelend?, avagy emögött komoly meggondolás áll. A magyar kormány ismeretében nem hiszem, hogy ez komoly politikai állásfoglalást jelent. Ami pedig Szent-Iványi István bukaresti nyilatkozatait illeti, azok értékéb?l sokat levon a külügyi bizottság elnökének pártállása, hiszen az MSZP–
SZDSZ-kabinet támogatta be az RMDSZ-t a román koalíciós kormányzásba. Másfel?l úgy érzem, hogy a Romániába látogató magyar parlamenti küldöttségnek nem voltak igazán fajsúlyos tagjai, hacsak Tabajdi Csabát nem említjük, akit az MSZP iránti elkötelezettség jellemez.
– Egyesek szerint az RMDSZ politikai mozgástere nagyobb a kormányzatban.
– Való igaz, hogy jóles? érzés magyar tisztségvisel?ket látni vezet? pozícióban. Ösztönösen tetszik az embereknek, hogy kihallgatásra esetleg egy magyarhoz fordulhatnak a hivatalban. Minden bizonnyal ezáltal el lehet intézni egy szekér kukoricát, vagy egy fél magyar osztályt Brassóban, ez nem is gond. A gond az, hogy mindezért túl nagy árat fizetünk. A vak is láthatja, hogy az utóbbi két évben alapvet?en semmi sem változott. A magyar kultúra, a magyar oktatás ma is ugyanazokkal a problémákkal küzd. Némelyek nem látják a fától az erd?t.
– Milyen befolyással lehetnek az RMDSZ pozíciójára a szlovákiai választások?
– Azoknak, akik mindenáron a kormányban akarnak maradni, akiknek csupán módszertani problémákat okoznak a különféle román szószegések, nos, nekik jól jön, meger?sítésképp érkezett a pozsonyi változás, hiszen van hivatkozási alap. Bár egyel?re a szlovákiai helyzet sem teljesen tiszta, ami a kormányalakítást illeti.
– Hogyan látja a kett?s állampolgárság ügyét? Mar-tonyi János külügyminiszter többször úgy nyilatkozott, hogy nem a kett?s állampolgárság a járható út.
– Ebben a kérdésben a teljes nyitottságot tartom a legfontosabbnak. Soha nem beszéltem imperatívuszban a kett?s állampolgárság ügyér?l. Azt ugyanakkor kétségtelennek tartom, hogy meg lehet és meg is kell találni azt a jogi, politikai módozatot, amely a határon túli magyarságot intézményesen is a magyar nemzet egészéhez tartozónak min?síti. Egyetértek olyan bizottság alakításával, amely részletesen elemzi a kérdést. A szándék mindenképp jó, a törekvés politikailag nagyon hasznos. M?helymunkát kell folytatni annak érdekében, hogy a lehet? legjobb státust tudjuk megtalálni a határon túliak számára. Ha létezik olyan, hogy Ausztria védhatósági státust gyakorol a dél-tiroliak felett, akkor meg vagyok gy?z?dve arról, hogy a magyar állam határon túli nemzetrészek iránti jogi, politikai elkötelezettségének is meg lehet találni valamilyen intézményesített formáját.