Az iszlámízmus (erőszakos politikai iszlám”) iszlám fundamentalista politikai ideológia, amely mint szervezett, aktivista mozgalom teoretikus alapokkal rendelkezik,  eszmetörténeti áramlat ami a huszadik század eleje óta nyomon követhető mint a modernizációra és globalizációra adott válasz  amelyik a más létek elleni harc és a terrorizmus bázisát jelenti. A Koránt szó szerint értelmezik annak felsőbbrendű mivoltában hisznek és felakarják éleszteni az iszlámot úgy ahogy az Mohamed korában volt.

Mohamed tanítása szerint az emberiséget mindössze két embercsoport alkotja: a mohamedánok és a hitetlenek. Előbbiek az „Iszlám Házához” tartoznak, ahol béke honol. Utóbbiak a „Dar el Harb” [a háború országa] lakói. Az ellenük viselt szent háború a „dzsihád”. A Dzsihád Allah akaratából van, amelyet a próféta ekként tolmácsol. „Fejezzétek be művemet. Terjesszétek ki Iszlám Házát minden országra. Isten nektek adja a Háború Országát, a hitetlenekét. Harcoljatok ellenük, amíg egy sem marad belőlük.” 

A határos országokról így rendelkezik a próféta. „Tietek valamennyi – asszonyaik és kincseik, szántóföldjük és legelőik, mind a tietek! Zsákmányoljatok - ez nemcsak megengedett dolog , hanem vallásos kötelesség! Vegyetek el tőlük mindent … Allah mellettetek lesz és gazdaggá fog tenni benneteket!”