MIGRÁCIÓ „tükörképe” A MAGYAR ÓRIÁSNYÚL-TENYÉSZTÉSBEN

Ki a felelős a „sárga-veszedelemért”?!

A törvénytelen „beáramlás”

Birka-tenyésztők= birka nemzet!?

 

 

A magyar óriásnyúl története 100 éves! Valójában egy szellemi vonulat.

100 éves története, tükörképe a magyarság 100 évével!

 

Az utolsó királytól a rendszerváltásig, a XXI. század küszöbén át, napjainkig.

 

Szakralitását a 70-es években érte el. A bányász-, vasutas-, iparos emberek teremtő erejük által.

 

…pedig nem a kisember tette le a „magyar gazdasági nyúl” kitenyésztésének alapjait!

A nemesi világban született. Egy nemesi telepen, egy meglátott egyed ideálképében!

 

Sajnos (akkori) célját már/még nem érhette el a világégések bekövetkezése végett.

 

…de szellemisége, s pár egyede túlélte a világháborúkat... a nagyüzemi térhódításokat… a sajátságos magyar háztáji tönkretételét… a rendszerváltást… a piaci viszonyok, igények drasztikus átalakulását.

 

A magyar óriásnyúl az „őshonos-lista” utolsó (haszon)állataként szerepel(van felsorolva).

 

Mindig is kevés figyelmet kapott. Pont úgy volt, mint a magyarság ön-önmagával.

 

Pedig hiszed, ha nem, több mint egy egyszerű állat(ocska)!

(A nyulat Buddha is „meghívta”. Erőt látott benne! 12 évente 1 év az övé!)

 

 

Napjainkban…

 

A XXI. sz. küszöbére a valódi, tényleges magyar óriásnyúl egyedszáma drasztikus szint alá csökkent! Valódi fajtamegmentése Baranyából/Dél-Zselicből indult.

Többszínűsége(vadas, vadszürke, vasderes, fekete és fehér), Baranya etnikai sokszínűségének tükörképe.

(A baranyai fehér magyar óriás, nem téveszthető össze a korabeli buszkátival, a fehér óriással, még a magyar fehérrel sem!)

 

A rögzült, „integrálódott” színek értékekké váltak! Hozzátartoznak a Dunántúl, különösen a déli részének tradicionális tenyésztési kultúrájához.

 

Egy nemzeti nyúlfajta „védelmét” elsősorban sztenderdje adja! A szokásjog, a tenyésztési tudatosság, a tapasztalat, a gazdasági élet, a biodiverzitás, a génmegőrzés, és egyebek ehhez hozzátett!

De minden terület „rátett”/„körbekerítette” egyfajta (jogi) védelemmel.

 

Napjainkban ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül!

 

Egy állattenyésztő egyesületnek, különösen, ha az tenyésztőszervezeti, sok-sok törvénynek kell megfelelnie, - az adja tenyésztő állatának védelmét is egyben. Belső szabályzatai, határozatai védelmet nyújtanak a kókler tenyésztőkkel szemben, és a bizonytalan származású, különösen a nem fajtatiszta állatokkal, egyedekkel szemben is.

De ehhez kellenek (gén)ŐRZŐK! Ehhez kevesek az érzelmi tenyésztők, mert megvezethetők, manipulálhatók, terelhetők!

 

Tudatos, felelősségteljes, tradíciót, jogot tisztelő-, és alkalmazó kisállattenyésztőkre van szükség.

 

A sárga migrációja sunyi, alattomos, szinte már beteges dolog következménye.

A védők, és védelem hibájából is történhetett, hogy a „rendszeren” beszivárgott.

 

A sárga-migrációval jött egy olyan energia is, mely megoszt, nem tisztel, aljas, okoskodó, sunyi, kókler és érdek-jellemző.

 

Iszonyatosan romboló a tradicionális tenyésztési kultúrára!

 

Folyt.köv.