Bocs a kötözködésért, de ha eddig te is metszéssel csináltad, miből gondolod, hogy annyira jó lehet metszetlenül hagyni?

OK, egy valaki csinálja, komoly gépesítéssel, rügydörzsöléssel. De nem tudjuk, mekkora növényvédelmi költséged lesz egy ilyen sűrű lombú szőlőnek... Bár tudom, hogy a szőlő vad formában hasonló volt annakidején, de a szelektálással és a metszéssel alakult olyanra, amilyen most, és termett úgy, ahogy most látjuk. Ha hagyjuk elvadulni, visszakerül hasonló szintre, mint ahonnan nemsítettük.

Ja, egyébként azért lehet büntetlenül visszavágni igen erősen a szőlőt, mert ez egy futó növény, életcélja a minél nagyobb terület elfoglalása, és ha erős a gyökérzet, gond nélkül nevel hatalmas hajtásokat. Ezért van az, hogy mi beavatkozunk, szabályozzuk mennyi hajtást hozzon, mennyi gyümölcsöt azon. És nem engedjük szabadon nőni, mert a szőlő is egy haszonnövény, mi értünk dolgozik, mi szabályozzuk, hogy hosszú életű legyen, és jó minőséget teremjen. Kicsit elkanyarodva, azok a területek, ahol minden évben 5-6-10 kg szőlőt próbálnak leszüretelni egy tőről, kimerülnek, agyon kell trágyázni őket, a szőlő meg jó ha megér 20-25 évet. Ahol kis terheléssel (pl. 1,5kg) dolgoznak, hosszú életű tőkéken (50+) tehetik ezt, és minimális tápanyagvisszapótlás szükséges csak. Persze ehhez megfelelő metszés és zöldmunka kell.

Az is lehet persze, hogy a ágaskordonos módszernek is van előnye, de ha az előbb említett 1,5kg-os terheléssel jó dolog születik, minek elmenni olyan irányba, ahol metszés helyett komoly géppel rügydörzsölést kell alkalmazni, valamint egy vagyonért komoly támrendszert építeni? Aztán sok évet várni az eredményre? Ezt csinálják meg a kutatóintézetek 20-30 éves vizsgálatok alatt, aztán ha majd a végén azt mondják, milyen jó, el lehet gondolkodni....

Na, jó hosszú lettem... Bocs