Kedves Barátnőm!

Örülök hogy látlak, és Isten éltessen az évfordulód alkalmából. Én ezen már túlvagyok:-)

Jelentem megvagyok, de hiába mentem azóta nyugdíjba, mert nem lett több időm. Magad is tudod, hogy az unokák leánderhez szoktatása igen időigényes. Hol is tartasz most? Hány féle leánder? És hány unoka?

Most azért néztem ide be, hogy vajon Ti is azt gondoljátok amit én? Vétek már a zárt helyen nyúvasztani szegényeket. Mivel nekem sötét hűvös helyen tanyáznak, ebben a melegedő időben már majd megtalálják őket a kórokozók.

Az éppen nagyanyókórházban tartózkodó unokámmal tegnap éppen annyit sokerült levegőzni, hogy szabaddá tegyem a kijáratot számukra.