Értem, hogy a gyorsuló (sebességét változtató) tömeg a gravitációs mezőben hullámot kelt.

Az altrel nem mezőelmélet, hanem geometriai. A gravitációs hullám a téridő mintázata.

a két böszme tömeg hozzánk képest hol egy vonalban van és ekkor hullám csúcsot adnak, hol pedig a nézőpontunkhoz képest merőleges tengelyen állnak, ekkor hullámvölgyet adnak a gravitációjukkal

Ez messze nem ilyen egyszerű. Amit így elképzelsz a newtoni gravitáció alapján, az egy közeltéri jelenség, amely sokkal gyorsabban csillapodna mint a gravitációs hullám, amelynek nem létezik megfelelője a newtoni modellben. Ez egy kvadrupoláris hullám, amit nem túl egyszerű elképzelni.

Tudom, primitív a megközelítésem, de a gyorsuló mozgással keltett mezőhullámzás biztos, hogy így kellene, hogy jelentkezzen? Annak, elképzelésem szerint, inkább valami lökéshullám szerűségnek kellene lennie.

Azt hiszem talán pont ez a legszemléletesebb az egészben. Talán azért akadtál itt meg, mert esetleg nem tudsz valami nagyon fontosat: ezek a tömegek egyre gyorsabban kerülgették egymást, és a keringés ideje adta hullám ciklusidejét. Mivel a sugárzás energiát vitt el a rendszerből, egyre közelebb kerültek, egyre hamarabb kerültek egyet, egyre nőtt a frekvencia. Egészen addig, amíg kezdtek egybeolvadni, így további frekvencia növekedés mellett már csökkent az amplitúdó. Ez elég szemléletes. Persze hogy mennyi energiát visz el a sugárzás, milyen a szerkezete, hogyan olvadnak egybe stb. az egyáltalán nem szemléletes, itt nem működik az intuíció, ehhez matematika meg közelítő algoritmusok kellenek.