Én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy a régi borok milyensége elég kérdőjeles. De hogy válaszoljak egyes felvetéseidre is.

 

Legjobb tudomásom szerint a filoxéravész előtt a szőlő majd' mindenhol hegyoldalakban, domboldalakban volt. A domboldalakról valamikor a tszes időkben kezdtek el lejönni, amikor az akkori gépekkel nem tudtak a hegyoldalban dolgozni.

A homoki szőlők más kérdés, ott laposon volt akkor is, most is, de ott meg a filoxéravész nem okozott problémát.

 

Az alany miatt nem kellett alászállni szerintem, hiszen most is szépen élnek az alanyok hegyen is. Nem is olvastam sehol, hogy annó alábbszálltak, csak arról, hogy a területeket újratelpítették, és igyekeztek ezt állami segítséggel megvalósítani. A felvásárlásokhoz nem tudok hozzászólni, biztos voltak, akik tönkrementek, és eladták a területüket.

 

Amit Badacsonyról (és még sok más helyre is igaz) írsz, az részben a két világháború, trianon, válság, meg a tsz hegyről levonuló hatása. A hegyi szőlők parlagon maradtak, és visszavette az erdő a területeket. Aztán később sok ilyen hegyoldali területet hétvégi házakkal vettek birtokba... Azokat a területeket, amik most erdők, esetleg natura2000-es területek, de régen szőlők voltak, nem olyan egyszerű ám újra szőlővé minősíteni. Borászok beszéltek már nekem ezeknek az eljárásoknak az útvesztőiről.

 

Mivel én a filoxéra előtti időről beszéltem, akkor tényleg nem voltak gombabetegségek - először bejött a lisztharmat (1850 körül), talán emiatt elkezdtek behordani nagy számban amerikai/direkttermő szőlőt, amivel behozhatták a filoxérát (1860-70) és közben a peronoszpórát, szürkerothadást is. Ez mindent átalakított, az 1880-as évektől ezekkel kellett szembenézni, ezért telepítettek sok helyre direkttermőket. És - hogy juhostt felvetésére is válaszoljak - valószínűleg ekkor tűnt el sok, addig régóta termesztett szőlő. A maradék régi szőlőfajta pedig 1960-70 körül, amikor kiderült róluk, hogy a tszes nagyüzemben nem szerepelnek jól (pl. Ezerjó 2-4 mustfokkal kevesebbet hoz magasművelsében, mint bakművelésben).

És tényleg nagy kérdés, hogy miért francia fajtákkal próbálkozunk, mikor sok jó régi fajta lehet. Nemrég ittam purcsint, régebben kövérszőlőt, tavaly már volt egy kis fekete muskotályból készült borom - érdemes próbálkozni ezekkel, mert különlegesek tudnak lenni. És ne felejtsük el a sok új nemesítést, amit szintén érdemes lenne kipróbálni sok helyen.

És egyre többen próbálkoznak régi fajtákkal.