Igazatok van. Most így pár hallgatás után unalmas. Valahogy üresnek érzem a dalokat. Nem a megvalósítással van gond, relatíve jó minőségű, az új dobos is jól üt, és az új gitáros is jól szólózik, de az egész valahogy nem áll össze, nem köt le. Tényleg rutinból összedobott, visszafogott, száraz iparosmunka. Háttérzenének jó, de ha az ember figyelmesen hallgatja, kizár mindent, könnyen unalmassá válik. Szerintem akkor sem lett volna jobb, ha Menzával és Friedmannel veszi fel. Mustár papa kiégett. Valahogy egyedül nem tudja már olyan lelkesedéssel húzni a szekeret, mint rég, hiányzik mögüle az állandó tagok támogatása.

Most legutóbb, mikor hallgattam, a felénél meguntam az albumot, és inkább átnyomtam az 1990-es Panterára, ami után az 1996-os jött, sajnos ez sokat elmond. Látszik, hogy ez az album sem lesz olyan, hogy évek múltán is előveszem. Valahogy 2007 óta felejthető albumok születnek, a mélypont pedig a Thirteen volt, annak a minősége is fos, ez az új album legalább korrekten szól, becsületes iparosmunka.

Malmsteennel is ez a bajom, hiába virtuóz, üres a zenéje, nem köt le. Tudom, hogy nem fair mindig összehasonlítani, lejárt flametéma, de pl. Metáltalicskáék Halálmágnese sem volt az a hű, de nagy album, de a dalok legalább nem üresek, azt néha napján előszedem hallgatni. A Lou Reedes kitérőt hagyjuk, alapból minősíthetetlen, csak amolyan mellékprojekt. Mégis, annyiból talicskáéknak van igaza, hogy ha kevés ötletük van, akkor nem adnak ki 2 évenként felejthető albumokat, inkább legyen 5-6 évente album, de akkor normális.

Az új Slayer és Annihillator is baromi unalmas. Faxom nem tudnak már jó albumokat csinálni, mintha több pénzbe kerülne, mint egy felejthető. Nem hiszem el, hogy elfelejtettek zenét írni ezek az öregek.