"Egy szereto szulo is fegyelmezi es bunteti a gyerekeit."

Akkor az nem szerető szülő, hanem türelmetlen.

Azt hiszi, hogy amihez nincsen türelme, egy csapásra megoldható a büntetéssel.

A büntetés nem a gyereket minősíti, hanem a szülőt, negatív értelemben. 

De lássuk ezt máshogyan:

Pszichológiai alaptétel, hogy a magatartás megváltoztatására sokkal hatékonyabban használható a jutalmazás, mint a büntetés.

Ha Isten egy jó és szerető Isten, akkor miért nem jutalmazza meg azokat, akik betartják a törvényt?

Hiszen a jutalmazás eleve hatékonyabb, mint a büntetés.

Büntetés helyett ezt kellene olvasnom:

Ne lopj, mert ha nem lopsz, kapsz tőlem kétszer annyit, amennyit lopni akartál volna.

 

Na de a törvényt nem Isten hozza, hanem az ember.

Az meg nem adni akar, hanem mindent megszerezni, teljes lelki-testi kiszolgáltatottságban tartani a másikat.

 

Persze Te mondhatod, hogy a törvény jó, de becsapod magadat, megpróbálsz átsiklani azon a tényen, hogy a büntetés nem jó, gonoszság, a bűn megcselekvése.

A z ilyen törvény még példát is mutat az erőszak hatékonyságára.

 

Bizony nagyon nagy a baj ott, ha az ember a rosszat is jónak kezdi látni.