"Ezeket magad is kitalálhattad volna:"

Ezek nagy részét én nem tekintem szó szerinti házimunkának, a háztartáshoz kapcsolódó feladatokat meg mindig is megosztották a szülők, de ha annak vesszük akkor persze elég sok dolog van. Hogy több-e, mint régen azt nehéz megítélni, hisz nem igazán tudjuk milyen mindennapokat éltek még akár csak 3 generációval korábban is, de talán összességében több. (Megjegyzem ezek jó része megint csak nem nemspecifikus, nem kell hozzájuk különösebb affinitás, bármelyik szülő képes elvégezni ugyanolyan hatékonyan.)

 

"Csak az a baj, hogy annyi az elvégzendő munka, hogy egy ember nem képes ellátni. A napi rutinhoz add hozzá a fentieket is, ami még közel sem teljes lista."

Vannak mégis akik megoldják. Persze nem könnyű és sok áldozatot kell hozni, de ez az élet rendje és mindenki tudja, hogy mibe fog bele. Mindazonáltal megint csak elméleti a kérdés, hisz már megállapítottuk, hogy a két dolgozó szülő gyakorlatilag sokaknak szükségszerűség és még azok is többségében ezt az utat választják, akik megtehetnék, hogy az egyik fél ne dolgozzon, mert az ezzel járó áldozatot nem hajlandóak megadni. Tehát mit tudunk akkor javítani?

 

"Ha így lebecsülöd már a háztartási teendőket is, akkor nincs értelme beszélgetni. Nem is beszélve a gyerekvállalás- és nevelés felelősségéről, döntéseiről stb. "

Ne terelj! MINDEN olyan kötelesség, felelősség és döntési kényszer, ami a háztartással kapcsolatos terheli a modern nőt is és még PLUSZBAN erre jönnek azok, amiket én írtam. Az ilyen érzelmi reakció sehova nem vezet...

 

"Amint látod, ez nem mintafüggő viselkedés"

De, nagyon is az! Egy évezredes minta, ami nehezen hal ki. Ami ellen részben te magad is érveltél, az a patriarchális felfogás része ez is, amit - többek közt - a vallás útján is erősítettek az emberekben.

 

"A tudatlanságot nem fogja pótolni a pillanatnyi boldogság. Az embernek nincs ideje sokszor próbálkozni, egy élete van..."

Az alapfeltételezésed, hogy az emberek nagy része rossz döntést hoz ebben. Ez minimum vitatható. Másrészt amit írtam az minden, csak nem tudatlanság. Egyszerűen nem nyomulunk egyetlen irányban.