2014. (!) szeptember 11-én írtam:

'A rejtély akkor is feltárul, ha "puszta kézzel" (górcső nélkül, "puszta ésszel") gondolkodunk. (Minden esetben ezt a megoldást ajánlanám mindenek felett!) Béla bácsi és Miklós bácsi kivijei előtt is csak akkora csodálkozással kell állnunk, mint egy elfagyott fügefa előtt az elmúlt 120 év legenyhébb KÖZÉPhőmérsékletű tele után, amelybe az egyetlen előfordult havazás utáni holdvilágos, szélcsendes éjszakán becsusszant egy -19,6 fokos minimum, miközben mindenki az igazak álmát aludta és föl sem figyelt rá.

Akkor nézzük csak:

Igaz ugyan, hogy a tavaszi hónapok, köztük a május is, átlag feletti csapadékmennyiségeket hoztak, de a térségben május utolsó hetétől június utolsó hetéig "becsusszant" egy totálisan csapadékmentes hónap. Ebből június második hetét 30-35 fokos hőmérsékletek jellemezték. A május végi csapadékos időszakot erős (szárító) északi szeles periódus zárta. A kánikulai héten szintén erős, de déli irányú szelek fújtak. A talajnedvességi mérési adatok szerint ebben a szakaszban a talaj felső rétege (olyan mélységig, ameddig a kivi gyökerei leérnek), jóval 50% alá esett. (Tudni kell hozzá, hogy a kivi számára már az 50% stresszküszöböt jelent.) Az öntözetlen kiviken most megszemlélhetjük, mit okoz náluk a kb. 3 hetes vízhiányos stressznek való kitettség, különösen, ha az olyan fenológiai fázisban következik be, amikor a kivi vízigénye az egész vegetációs időszakon belül messze a legmagasabb. Ha ehhez még a korábban csapadék által összetömörített, majd a szárazságban megrepedezett agyagtalaj és a szomjúságukat a még nedves gyökerekkel oltó rágcsálók által előidézett mechanikai sérüléseket, roncsolódásokat, veszteségeket hozzávesszük, könnyen beláthatóvá válik a következmény. A gyökérproblémákat sok esetben már a szárazság után normalizálódó talajnedvesség sem tudja helyrehozni, ami valami olyat sejtet, hogy egy adott fenológiai fázison túllépve a kivinek nincs, de legalábbis nagyon gyenge a gyökér-regenerálóképessége. Hát erről van szó Béla és Miklós bácsi, valamint még nagyon sok más, kivijeit az év nagy részében vízhiányos stresszben sanyargató kivitulajdonos esetében. A hibát mindig mindenki a növény összeomlása idején jelen lévő körülményekben keresi (pl. kéregrepedés, "elfagyás" fügét is megkímélő hőmérsékletek mellett, stb.) és nem gondol arra, hogy az időzített bomba a vízhiánnyal lett kihelyezve...."