A bűnlajstrom
A paksi megállapodás esetében is a nyilvánosságot szorgalmazzák, az az „extrém titkolózás, ami folyik ebben az ügyben, nem szolgálja a magyarok érdekeit” – jelentette ki.
Mindezekkel kapcsolatban folyamatosan felemelték eddig a hangjukat, és ez a jövőben is így lesz, ígérte. Csakúgy, mint a civil szervezetek miatt, amelyeket szintén alapvető jelentőségűnek tartanak a demokrácia szempontjából. Bell felemlegette, hogy a magyar kormány képviselői nyíltan külföldi ügynököknek nevezték a civileket (ez konkrétan Orbán Viktor volt), a hatóságok pedig ellehetetlenítették őket, törvénytelen rendőri fellépés is történt, például az Ökotárs Alapítvány lerohanása rendőrökkel. „Szerencsére a bíróság kimondta, hogy ezek a lépések jogtalanok voltak, de így is nagyon komoly károkat okoztak a magyar kormány külföldi megítélésének.”
A független igazságszolgáltatás helyzete szintén aggodalomra ad okot Washington szerint. A magyar alkotmány az új alkotmánnyal eltörölte az alkotmánybíróság függetlenségét, a bíróság tagjait már úgy választották ki, hogy az veszélyezteti a testület fékek és egyensúlyok rendszerében betöltött szerepét, ostorozott Bell.
A médiaszabadsággal ugyancsak régóta komoly gondok vannak a nagykövet szerint. Bár Magyarországon nincsenek veszélyben az újságírók, de a médiatulajdonlás koncentrációja, az állami reklámpénzek költésének módja, a reklámadó mögötti politikai motiváció, a médiahatóságok tagjainak delegálása mind nagyon komoly aggodalomra ad okot, sorolta.
Bell felidézte a választási törvényt is, amelyet „szimpla politikai érdekek alapján” változtatott meg a kormány. „Mi találtuk fel »gerrymandering« kifejezést, így képzelhetik, van benne tapasztalatunk, de ez nem tart vissza minket attól, hogy ha ilyet tapasztalunk, akkor azt máshol is szóvá tegyük” – mondta a választókörzetek 2014-es választások előtti átrajzolásával kapcsolatban.
Kitért a magyar kormány menekültpolitikájára is, amelyről azt mondta: mindenkinek megvan a joga, hogy megvédje határait, de nem mondhat le alapvető értékekről, és nem tagadhatja meg az együttműködést más tagállamokkal. „Magyarországnak elég erősnek és fejlettnek kell lennie, hogy egy humánus megoldást nyújtson a problémára. Ennek az élet védelmére kell irányulnia.”
Hóman Bálint Székesfehérvárra tervezett szobrával kapcsolatban is volt véleménye, miszerint a Horthy-korszak történésze, minisztere része volt az antiszemita, fasiszta kurzusnak, így nem lenne szabad szobrot kapnia Székesfehérváron.
