Most lehet, hogy írok néhány marhaságot, amivel kapcsolatban a jobban hozzáértők lazán megcáfolnak, de mégis fűzök még hozzá ezt-azt, ami kapásból eszembe jutott.
A tápanyagellátás alapból talán rendben lenne, de:
- mivel a takarás a fő cél, valószínűleg elkövetted azt a hibát, hogy túl gyorsan akartál 'falat',
emiatt meghagytad az előző évi vesszők nagy részét, aminek viszont le kellett volna jönni,
hogy a metszés évében fejlődő részek jól beérhessenek, és egyáltalán:
ne legyen túl sok rügy, amivel túlterhelted a tőkét
(a lugasnevelés egyik fő szabálya a fokozatosság - nem szabad elsietni!)
- a szokásosnál kisebb fürt is a túlterhelés jele lehet szerintem
- a hajtásválogatás elmaradásával is csak fokozhattad a túlterheltséget
- a hajtások mostanában fásodnak, ezzel nincs gond,
viszont akkor most már eleve meg tudod ítélni, hogy kb. mire számíthatsz
a fagyásállóság terén (fénykép a fás rész és bél arányáról esetleg), bár lehet,
hogy most nem nagyon akarnál vesszőt vágni... :-)
- a vastagabb vessző lehet éretlen is (sőt!), az simán lefagyhat!
- a vékonyabb pedig lehet(!) fejletlen (nem feltétlenül), az is rossz esélyekkel indul(hat)!
- a fiatalkori hosszú vesszők meghagyása, metszetlensége (magyarán a tetejezés elhagyása)
a gyökérerősítés jó eszköze, ez rendben is lenne, de a kora tavaszi metszéskor
jól átgondoltan kellene használni az ollót (lehet egy kicsit matekozni is)!
Nálam az Árkádia csinálja egy-egy évben, hogy lefagy. Először nem értettem, hogy mi történt, aztán végignéztem a tőkét és végiggondoltam a dolgokat, végül rájöttem, hogy bármiért is, de a lefagyott vesszők gyakorlatilag éretlenek voltak. Az elmúlt télen viszont nem volt ilyen jelenség, nagyon szépen beért tőkét metszhettem, minden jól alakult.
Az olyan nagyon durva növekedési erélyű tőkéken, ahol néha hagyom a vesszőt 'elmenni', látszik kora tavasszal, hogy a hajtás végén levő rész az éretlenség miatt fagyott/száradt el.
Éppen az a jelenség játszódott le, mint nálad. Ezek nagyon jól mutatják az összefüggéseket.