Érdemes elolvasni a múlt heti ÉS-ben Rádai Eszter interjúját egy Ujlaky András nevű roma jogvédővel.

 

Sajnos az ÉS cikkeit nem lehet linkelni, úgyhogy röviden:

 

Azt mondja, hogy Balog Zoltán személyében kiváló ember került a posztra, mert ő ebben a mozgalomban nőtt fel, ráadásul szerinte remek ötlet volt, hogy elkezdték bevonni az egyházakat is.

És egyszer valami vacsorán egymás mellé ültették őket és kezdte is mondani az emberminiszternek, hogy hát akkor azt kéne, hogy az egyházi iskolák állapítsanak meg roma-kvótákat és mivel ezek nívós intézmények, 20 év múlva lesz egy roma középosztályunk.

Erre azt válaszolta a miniszter, hogy a miniszterelnök úr nem készül ilyesmire, majd elfordult és a beszélgetés befejeződött.

Őt pedig azóta nem hívják ilyen vacsorákra.

 

Most meg nézem ezeket a szerencsétlen embereket, akik a falujuk mellé építendő menekült-tábor ellen sátras őrséget szerveznek.

 

Ott van rajtuk a kokárda.

Mit akarnak ezzel közölni, vajon?

Hogy ők magyarok?

Azt egy karszalaggal ugyanúgy, viszont politikailag semlegesen is közölhetnék.

Úgyhogy én azt hiszem, azt szeretnék demonstrálni szegények, hogy a kormánnyal azonos politikai platformon vannak, hát ne méltóztassanak már a szájukba szarni.

 

Ők talán igen, de a híveik döntő többsége soha nem fog rájönni, hogy ezzel a kormánnyal, aka Orbánnal senki sem lehet eléggé egy platformon, hiszen még Simicskának sem sikerült.

 

Mészáros Lőrinc, bár nem néztem volna ki belőle, megpróbál ugyan államtól függetlenül is jövedelmező boltokba beszállni, mint most pl. a klíma bizniszbe.

Szép kísérlet, de kiperdült, a kellő pillanatban egyszerűen el fognak tőle venni mindent és még gázkazánt szerelni se mehet vissza, mert nem lesz, aki meg meri majd bízni.

 

Érdekesnek tartom, hogy a művelt nyugaton is többen vélekednek úgy, hogy hát hiszen az Orbán csak azt mondja, amit a nép mond.

Hát ja, ezt hívjuk populizmusnak.

 

És a koherencia csak zavar lenne az erőben, mert ugye ha Jancsi erőszakolja meg Rozikát, akkor Rozikának úgy is kell, mit riszálta magát a haspólójában, de ha elvi síkon egy menekült erőszakolná meg, akkor az azért lenne, mert ezeknek ott Afrikában, ahol a tigris is van, állandóan áll a pöcsük.

 

Én persze tanárokkal ma már ritkán találkozom, de mitől lennének ők mások, mint egy közepesen művelt átlagmagyar?

És a közepesen művelt, vagy nagyon művelt, vagy műveletlen átlagmagyar soha nem fogja megérteni, hogy a cigányok hiába lesznek egyre többen, mégis mindig nálunk lesz a labda.

Nekünk kell tennünk, hogy a helyzet javuljon, mert tőlük hiába várjuk, hogy tegyenek, nincs hozzá semmiféle eszközük.

 

Mert hol látunk roma értelmiségieket?

Nagyjából a roma jogvédőknél dolgozik az a kevés, aki van.

Miközben felrójuk nekik, hogy nem tanulnak, ha valamelyikük kitanul mondjuk fodrásznak, azt már nem veszik fel sehova.

 

Tehát igenis az az egyetlen megoldás, hogy képezzük és képezzük őket minden áron és ha elég sokan lesznek és megköveteljük nem csak a geci multitól, aki magától is csinálná, hanem minden egyes vállalkozótól, hogy az esélyegyenlőség elveinek megfelelően foglalkoztassa őket, akkor lesz értelme tanulniuk és akkor maguktól is fognak tanulni.

 

Csak az a baj, hogy a kormány ezt a kérdést épp úgy, mint a menekültek ügyét olyan elképesztő dilettantizmussal elegy cinizmussal kezeli, hogy azt én korábban el sem tudtam volna képzelni.

Az Antall-kormány Schamschulástól, Rabárostól maga volt a szikrázó értelem és jó szándék ezekhez a kreténekhez képest.

 

Én ma már láttam migránsokat is.

A néhai Köztársaság téren üldögéltek a füvön vagy nyolcan, papa-mama-gyerekek. (Akkor már visszafelé jöttem valahonnan, amikor odafelé mentem, még 2 rendőr ácsorgott a metró kijáratnál, akkor még nem voltak a fűben menekültek...)

Megálltam, odamentem hozzájuk és adtam nekik egy ezrest.

Mosolyogtak, mosolyogtam, örültek, szégyelltem magam...