Racilaci Creative Commons License 2015.08.04 0 0 794

Van két olyan tantárgyam, amelynek kapcsán ezt az egész kérdést évek óta (6-8 éve) viszonylag részletesen érintem, tárgyalom.

Általában gyakorló pedagógusoknak mesélek erről (EU alapismeretek az egyik apropó, a másik egy kicsivel bonyolultabb ügy). Rendre meghökkennek a hallgatók, amikor egy logikai gondolatsor végén eljutunk oda, hogy nincs más lehetőség, mint bevándorlókat befogadni. (Meg a romákat felzárkóztatni.) 

 

És akkor megnyitom a vitát. Jönnek a szokványos de... kezdetű ellenvetések. Mindig visszakérdezek, hogy a de... kezdetű felvetések mennyiben írják felül az eredeti érvelést, s hogy van-e más kiút. Ja..., nincs - rendre ez a válasz.

 

 

Ez a racionális része a dolgoknak. De a de... kezdetű mondatok az erősebbek, akkor is, ha nincs igazságuk. Itt kellene, hogy képbe jöjjenek az egyházak, a civil szervezetek, az akár államilag támogatott szemléletformáló akciók.

 

Az óriásplakátok. 

 

Ja, hogy nálunk ezeket más célra használják? Hát igen. Így nehéz.

 

 

---

 

Szombaton Nürnbergben voltunk a családommal. Volt ott minden: szivárványfesztivál, utcai énekesek fesztiválja (markáns multikulturalizmussal), szíriai menekültekért utcai felvonulással.

 

Nürnbergben. Épp ott. Egészen fantasztikus volt.

 

Vasárnap Würzburgban voltunk, ami két nagyságrenddel kisebb és szebb város, mint Nürnberg. De a tekintélyes mennyiségű utcai kolduson kívül nemigen volt ott semmi, ami a befogadásról szólt volna.

 

Nem gondolom, hogy két nap, két helyszín alapján bármilyen összefüggést, tanulságot meg lehetne fogalmazni. Az is lehet, hogy Würzburg egy befogadó, Nürnberg meg egy kirekesztő város, s mi épp egy ellenkező pillanatot csíptünk el. Igazság szerint remélem is, hogy inkább így van. Mert akkor ez azt jelenti,  hogy Nürnbergben tudatosan tesznek róla, hogy egy fesztiválnapra szervezzenek ilyet. 

 

 

Nálunk is ilyenek kellenének. Mikor ünnepelte ez az ország őszintén az EU-t vagy bármit? Még a lengyel-magyar barátságnak vagy a pápának sincs semmilyen megfogható, érzékelhető napja, ünnepe. A május 1-ejei virsli-sörben merült ki minden, ami most már átkerült településenként más-más napra. De azoknak sincs semmi üzenete. 

 

Miben hisz a magyar? A virsliben, meg a sörben. 

 

Ahhoz meg hogy jönne bármi, de bármi? A demográfiai válsággal, ami miatt nekem pl. már nem lesz nyugdíjam, vagy a több ezer kilométerre tőlünk tartó öldökléssel nem zavarjuk a tisztánlátásunkat. Különben is, a magyar rendőrség szerint a kihívóan öltözve bulizó csajok tehetnek arról, ha megerőszakolják őket - nyilván ezek a gazdasági bevándorlók is túl sokat pofáztak az ISIS-nek. Ha csak összekacsintottak volna a hatalom ellen, akkor nem lennének ekkora bajban. És ihatnák a sört, ehetnék a virslit.

 

---

 

Igazatok volt e topikban korábban. Menthetetlen egy népség vagyunk.

 

 

Előzmény: Kolléga Úr (793)