Az információ nem a semmiből keletkezik. Ebben a tekintetben én is azt vallom, amit már a régi rómaiak is tudtak: "semmiből nem lesz semmi".

Ahogy írtam, az információ az anyagi rendszerek szerveződési mintázata, aminek jelentése, funkciója van. De hogy ez hogyan jön létre, az már nem annyira kézenfekvő. Létrejöhet például véletlenül is.

Vegyük például a fehérjéket, amik aminosavak polipeptid láncából épülnek fel, s egy 3D alakba csavarodnak fel. Az első fehérjék valószínűleg véletlen sorrendben álló aminosavakkal kapcsolódtak össze. Egyszer aztán véletlenül összeállt egy olyan fehérje, amiben egy olyan "aktív rész" alakult ki, ami bizonyos kémiai folyamatot lehetővé tett, ill. felgyorsított. Ekkor tehát megjelent egy új funkció, egy új információ a rendszerben. Amennyiben ez a funkció hasznára volt a rendszer fennmaradásának, szaporodásának, akkor ez egy replikatív információvá vált, s ettől kezdve szelekciós nyomás alá került, vagyis egy evolúciós folyamat megindítójává vált. Valahogy így indulhatott el a molekuláris evolúció, ami elvezetett az első élőlények megjelenéséig.

Az információ megjelenése, keletkezése tehát az önszerveződő képességgel van összefüggésben, vagyis csak egy olyan Univerzumban jelenik meg, ahol az önszerveződés alaptulajdonság. A mi világegyetemünkre pedig, úgy tűnik, ez jellemző. A hopi indiánok (mások mellett) ezt úgy fogalmazták meg: MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG, MINDEN EGY.