Arra próbáltam rávilágítani, hogy minél általánosabb definíciót adunk az információ fogalmának annál semmitmondóbb és kezelhetetlenebb lesz.

 

Nem biztos. Kétségtelen, hogy a legalapvetőbb dolgokra (pl. anyag energia, élet stb.) nehéz minden szempontból jó definíciót adni, de meg kell próbálni, mert ekkor jöhetünk rá a jelenség lényegére. Az olyan meghatározások, mint amik a wikipédián is vannak, miszerint az információ adat, hír, üzenet, szerintem sokkal semmitmondóbb, mint az én meghatározásom, vagyis hogy az információ az anyagi rendszerek szerveződési mintázata, ami jelentést, funkciót hordoz.

 

De nézzünk példákat. Miben nyilvánul meg az információ pl. a génekben, az idegrendszerrel rendelkező élőlények kommunikációjában, az emberi nyelvben, írásban, vagy akár az olyan egyszerű mechanikai szerkezetben, mint az ajtózár és a kulcs?

 

Nézzük a legegyszerűbbet a zár és a kulcs esetét. A lényege ennek a rendszernek, hogy akkor működik, ha a kulcs aktív részének, a tollának a mélyedései és kiemelkedései beleillenek a zár ennek megfelelő ellendarabjába. Hogy milyen anyagból van a kulcs (vasból, alumíniumból, műanyagból stb.) az mellékes körülmény. Ami a fontos, az a kulcs tollának, ill. a zár befogadó elemének MINTÁZATA, mert ezek hordozzák azt a jelentést (funkciót), aminek segítségével a kulcs-zár rendszer működik, vagyis ez a mintázat jelenti ebben az esetben az információt.

 

A földi élet legfőbb információ hordozóinál, a géneknél sincs másként. Ott is mellékes körülmény, hogy az élet fenntartásához szükséges információkat milyen molekulák (DNS) közvetítik, a lényeg a nukleotid bázishármasainak sorrendje, MINTÁZATA a lényeges, mert ezek alapján gyártódnak le az életfontosságú fehérjék. Itt említendő még, hogy a fehérjék jelentős része enzimeket kódol, amik lényegében úgy működnek, mint egy kulcs-zár rendszer, s ilyen módon segítik elő bizonyos kémiai folyamatok lefolyását.

 

Avagy nézzük az emberi kommunikációt, pl. a nyelvet, a beszédet és az írást. Itt is mellékes, hogy a kommunikáció alapelemei (hangok, fonémák, szavak, betűk, mondatok) milyen fizikai hordozón vannak, a lényeg jelsorozatok MINTÁZATÁBAN van, ezek hordozzák a funkcionális információt, vagyis a jelentést.

 

Hosszasan lehetne még sorolni a példákat (Morze-írás, rádió-adások, agyi tevékenység stb.), amikben ugyanúgy felfedezhető a szerveződési mintázat kulcsszerepe, vagyis az információ mibenléte.

 

Természetesen én nyitott vagyok arra, ha valaki ennél jobb meghatározást tud az információra.