http://m.origo.hu/tudomany/20150702-csad-to-afrika-szahara-edesvizu-to-vizkeszlet.html

A Szaharában volt egykor a bolygó legnagyobb édesvizű tava

ORIGO 2015.07.03.
6000 éve a Szaharában terült el a Föld legnagyobb édesvizű tava: a ma már csak egykori vízfelületének 5 százalékával rendelkező Csád-tó valaha nagyobb volt, mint az észak-amerikai Nagy-tavak területe összesen. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány közelebbről megvizsgálta, hogyan és milyen tempóban tűnt el a Csád-tó vízfelületének 95 százaléka – az amerikai kutatócsoport még az észak-afrikai klíma változását is nyomon követte.

Az ivóvíz szinte már luxustermék
A Csád-tó természetesen még ma is létezik: a mintegy 1500 négyzetkilométeres állóvíz majdnem 70 millió ember vízellátását biztosítja olyan területen, ahol az ivóvíz szinte luxustermékké fogyatkozott. A vízkészletek csökkenése összecsapásokhoz is vezetett a környéken – így például a darfuri konfliktus részben ezért alakult ki 2007-ben. A tó vízkészlete az 1960-as évektől kezdett drasztikusan csökkenni, de már a 20. század közepén is csupán árnyéka volt egykori önmagának. A Kaliforniai Egyetem kutatói megerősítették, hogy legnagyobb kiterjedését körülbelül 6000 évvel ezelőtt érte el, de a 11500–5000 évvel ezelőtti periódusban végig ez volt a legnagyobb édesvízi tó a Földön. A kutatók az állóvíz 15000 éves történetét vizsgálták.

A Csád-tó mintegy 70 millió ember vízellátását biztosítja még ma is
Kicsit volt csak kisebb, mint a félsós Kaszpi-tenger
„A dűnéket, partokat és különböző lerakódásokat optikailag stimulált lumineszcencia-datálással vizsgáltuk meg, így megfigyelhettük a Mega-Csád vízszintjének változását” – írják a kutatók a tanulmányban. Az ősi tó legnagyobb kiterjedése idején elérte a 360 ezer négyzetkilométernyi területet. Viszonyításképp: a Kaszpi-tenger, a világ legnagyobb elhatárolt víztestének felülete 371 ezer négyzetkilométer.

Bár az emberi beavatkozás is csökkentette az állóvíz területét, elsősorban az afrikai időjárás változásának köszönhető, hogy a Csád-tó víztömege a töredékére csökkent az évezredek alatt. A nyugat-afrikai monszun rohamtempóban állította a feje tetejére az addig megszokott klímát: a kutatók szerint nagyjából 5000 évvel ezelőtt néhány száz év alatt száradt ki a Szahara egész déli területe. „Ez a megfigyelés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az afrikai nedves periódus nagyon hirtelen ért véget” – olvasható a tanulmányban.

A Szahara, és főleg a Bodelé-medence, amelyet egykor a Mega-Csád víztömege töltött fel, napjainkban a Föld legnagyobb porforrása.