dBase
2015.05.25
|
|
0 0
3268
|
Másik fórumon találtam: http://www.villanyforum.hu/forum/4-villanylap-forum/530 Időközben kaptam az ezügyben illetékes kollegától egy még 2002-es kiadású "szakkönyvet" a témáról. (Érintesvédelmi felülvizsgálók kézikönyve). Mivel engem a téma elektrotechnikai része erdekel, így kiindulásnak ez is megteszi. Külön V és A mérővel földelési ellenállást mérni természetesen lehetséges. Egy kitétel van: a mérés ideje alatt, mindkét műszert egyidőben kell leolvasni. (Tulajdonképpen a digitális, mikroprocesszor által vezérelt műszerek is ezt teszik.) Egyen- vagy váltakozóáram: földelési ellenállást lehetséges, azonban általában problémás egyenárammal mérni, mert a talajba leszúrt/levert/leásott, stb. és áramkörbe kapcsolt fémek majdnem bizonyosan galvánelemet alkotnak egymással a talajon keresztűl, és azáltal megjelenő feszültség befolyásolja a mérési eredményeket. Létezik korrekcios számitás a zavarófeszültseg hatásának a kiküszöbölésére, de egyszerűbb váltakozóárammal mérni, miközben kizárjuk az áramkörből az egyenáramú összetevőket. A vonatkozó szabvány annyira szigorúan veszi ezt (legalábbis 2002-ben így volt...) hogy a földelési ellenállás mérésekor, a felhasznált áramforrásnak, 10 és 100 Hz közé eső frekvenciájú váltakozóáramot kell szolgáltatnia és egyúttal -szükség esetén- soros kondenzátor beiktatásával ki kell zárni az egyenáramú összetevők áramkörbe bejutását. A nagy merőzsinór hosszak miatt figyelni kell a váltakozóáramú, közelben levő magasfeszültségű, illetve nagy áramot szállító vezetőkre, mert kapacitiv vagy induktiv úton zavarófeszültséget juttathatnak a mérőkörbe. Talajok, fajlagos villamos ellenállásanak a meghatározásakor még "rosszabb" helyzet. Ezt, fémcsövekkel, fémszerkezetekkel "teletűzdelt" földterületeken (utcák, lakótömbök, stb..) gyakorlatilag semmi értelme elvégezni az általában elterjedt Wenner féle módszerrel, mert a talajban levő vasbeton-szerkezetek, fémcsövek, vízfolyások és egyéb talajban levő (esetleg láthatatlan!) villamosan vezető műtárgyak rövidzárként funkcionálnak és emiatt méréskor, a valóságosnál jóval alacsonyabb értékek mérhetők. "Erösáramú" földelési ellenállás mérés: A 70...80 mA-ekkel igencsak messze jártam az "erősáramú" méréstől... Lényegében 5A vagy nagyobb mérési áram tekinthető "nagyáramú" földelési ellenállás mérésnek. Azonban ennek az áramerősségnek az elérésehez, még kicsinek mondható villamos ellenállású talajok esetén is, igen alacsony belsőellenállású áramforrás és komoly mérőfeszültség szüskéges. Gyakorlatban ezt hálózati elválasztótrafóval vagy gépi/kézi hajtású generátorral szokás megoldani. A szabvány megengedi (illetve megengedte...) a hálózati feszűltség közvetlen felhasználásat is. Bizonyos helyeken előírják a "nagyáramú" földelési ellenállás mérési módszer használatát. Ennek a gyakorlati kivitelezése, adott esetben igencsak nehézkes lehet. Kezdem érteni a "mérősők" időnként megjelenő gondterhelt arckifejezését.. azonban azt is tudomasul kell venni, hogy csak A-es nagyságrendű áramok keresztűlhajtása ad valóban reális képet az adott földelés (és az azt körülvevő talaj) villamos állapotáról. A mA-erekkel mérés, inkább csak amolyan "saccolás". Várom a véleményeket, tapasztalatokat! |
Előzmény: dBase (3267)
|
|