Ácsibácsi!

 

:P

 

35 vagyok, nem olyan rég még a hülyegyerek formámat hoztam, volt egy tucctucc Fiat Bravom (imádtam és a közhiedelemmel ellentéttel: semmi baja nem volt). "Öregedtem", (meg az autó is), gondoltam megkomolyodom, mert jön a gyerek, kell egy családi autó. A cégnél az 1.6 tdci Focusok mentek, egyszer vezettem, nem vicc: nyakig szerelmetes lettem bele. Rossz tulajdonságom, hogy "bevonzom" amit karok (nem vicc!), eladó lett egy, zárt liciiten nyertem a licitár felett 2eFt-tal. Imádtam, "életem2 autója volt mind a 90Le-ével és 143eKm-ével.

 

Megszületett a gyerek... a babakocsi bár befért, de más nem... szerettem volna egy Octaviát, a II-st. Szintén a mi cégünké, szintén max. 150eKm-el... 1.6 benzineseket adtak, 17(!!!) licitáló volt, így lett a 980eFt-os kikiáltási árból 1.5MFt... és volt egy kuplunghibás Passat is a listán. 2.0 TFI, 143eKm-el, 200Le-val, mert benzines. 3-an licitáltakk rá... este néztem a licitet, sajnos nem én nyertem... megkérdeztem a páromat, hogy akarja e az autót. Azt mondta, hogy szerette volna... rá pár percre visszamondta az előttem levő nyertes az autót, így én nyertem meg. A kikiáltási ár 1.38MFt volt, én +2eFt-ot licitáltam rá. :)

 

Mondjuk miért vettem meg?

 

1; vágytam egy Passatra, mert mindig körbevette a passatosokat egyfajta titok (a passatos sosem indexel, stb.)

2; vágytam egy erős autóra (tévedtem, nem erős, sajna...)

3; elfér benne a gyerek babakocsija

4; azt hittem, nincsen benne kettős tömegű, ergo nem tud tömkremenni (tévedni emberi dolog)

5; sajnaén a dízel autót jobban szeretem vezetni... abban van "erő"... ebben nincs. sajnos