Castello Ursino Catania. Császári építkezés épült 1220-1240 között. 

.

 A nagyon érdekes életű II. Frigyes német-római császár egyik kedvenc vára és tartózkodási helye volt a vár. Többek között a magyar iv. Béla kortársa és a vár is a közös uralkodásuk idején épült.

 

Jelentőségének csúcspontját 1295-ben érte el a Vesper (Szicíliai vecsernye nevű spanyol ellenes lázadás) idején érte el, mikor is a szicíliai parlament ülésezett itt, ami kimondta az Aragóniai ház trónfosztását. Magyar vonatkozása a dolognak, hogy a nevezett spanyol uralkodó akit lemondattak Szicília trónjáról az ii. Jakab volt, II. András magyar király dédunokája, ilyen módon nemcsak spanyol Aragóniai volt, de egyben Árpádházi is.

 

A felkelés után (1295) ismét hivatalosan is királyi székhelye lett az aragóniaiaknak (ténylegesen azonban nem, mert főként Spanyolországban tartózkodtak). Valódi székhelyként I. Márton (Martino D'Aragona) alatt funkcionált, aki innen rabolta el nagyapai unokatestvérét Mária királynét hogy megakadályozza házasságát Galeazzo Viscontival. Máriának, a szintén trónörökös nagyapai unokatestvérének feleségül vételével 100%-ra biztosított maradt a szicíliai trón az aragóniak birtokában. 

 

1416 -ban  a szicíliai rendek üléseznek a várban. Nagylelkű Alfonz 1416 május 25-re jelenlétében a szicíliai rendek az előd Ferdinánd spanyol központosító törekvései után, hűségesküt tettek Szicília szuverenitására nem kívánván beolvadni Spanyolországba. Ennek a következménye az lett, hogy Augusztusra az Aragóniai dinasztia megvonta Catania fővárosi jogát. (Na kellett függetlenkedni?)

.

Ugyanezen király, Alfonz, itt írta alá 1434-ben a Cataniai Egyetem alapító okiratát. 

.

Az utolsó jelentős politikai aktus a várban 1460-ban történt. Az első szicíliai parlament ülésezett itt. Természetesen a spanyol helytartó elnökletével, mert máshogy az Aragóniai uralom alatt ez lehetetlen lett volna. 

 

 

Miután  Márton király megvonta Cataniától a fővárosi jogot. Ezzel együtt a vár el vesztette hadászati jelentőségét és ettől kezdve az egykori császári lakhely börtönként szolgált tovább.

.

1693-ban Catania-t hatalmas földrengés rázta meg és még a katedrál is erősen sérült. A vár túlélte, semmi baja nem keletkezett. 

 

  

Anno egy tengerpart közeli vár volt még 1240-ben. Az azóta eltelt 800 évben a földmozgások és vulkáni kitörések (vulkáni hamu töltögette fel a tengerpartot) 1 kilométerre lassan beljebb tolódott. A barokk óváros meg szépen körbeépülte.

 

A képeken

A vár és falai

Római és ógörög műkincsek

A 3 királyok imádása, egy kb. 8 méteres festmény az 1500-as évekből a várból

 

.