Szia!

 

A Károli fordításban nincs ok-okozati összefüggés Jákób mesterkedése és a jószágok külleme között! Nézd csak:

 

"És a juhok a vesszők előtt foganának és ellenek vala csíkos lábúakat, pettyegetetteket és tarkákat." (I. Mózes 30,39)

 

Jákób megfigyelte, hogy a csíkos vagy tarka jószág utódja sokkal gyakrabban csíkos vagy tarka, mintsem hófehér, sőt, a hófehér jószágoknak is lehet tarkabarka utódja. Ezt ma is így figyelhetjük meg, sőt, mi már tudjuk is ennek a tudományos magyarázatát! Jákób nem tudhatta jelenség genetikai hátterét, ő levont egy következtetést a saját tapasztalata és elgondolásai szerint.

 

A Biblia, mikor Jákób trükközéséről ír, azt mutatja be, hogy mi volt Jákób szívében! Az ő neve azt jelenti: csaló. Kicsalta az elsőszülöttségi jogot, ezért is kellett menekülnie otthonról, itt is csalással és ügyeskedéssel akar gyarapodni, és ez sikerül is neki! Ma is, de sokszor történik így, ám az Ige arra int és bátorít, hogy ne irigykedjünk a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét! Jákób rászedte Lábánt. Isten belement a játékba? Miért nem koppintott Jákób orrára? (Ó, nagyon is derékon ragadja majd a Jabbók révénél, amikor majd eljön ennek Istentől rendelt ideje.) Isten hosszútűrő, és szeretete formálta Jákóbot. Ezt olvassuk a Bibliában:

 

"Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?" (Római levél 2,4)

 

Az előzmény a felszínesen, elhamarkodottan és gyűlölködve ítélő ember felfuvalkodott önhittségének szűklátókörűségéről beszél, miszerint az ilyen ember észre sem veszi, hogy önmagát ítéli, mikor így gúnyolódik. Isten jósága megtérésre indít, ez a kulcsa Jákób történetében a csíkos faágakkal való mesterkedésnek is. Nem áldja meg Isten az emberi fondorlatokat, nem hitelesíti az eredményesség az ember ügyeskedését, de Isten jósága ott is bőven árad, ahol a saját maga okosságában, képességeiben bízó ember nem az Urat hívja segítségül (Jákób sem Istent hívta segítségül, hanem a saját tapasztalatában és huncutságában bízott, sőt, a látszat is mellette szólt, mert szépen gyarapodott a rá bízott nyáj). Ennek oka Isten jósága, ami megtérésre indít! Micsoda kegyelem van Isten megtérésre indító jóságában!

 

Tulajdonképpen örvendek, hogy ezt előhoztad, mert csak most gondoltam át, hogy itt valójában Jákób leleményességében az Isten nélkül okoskodó emberi szándékot láthatjuk, és a történet Isten türelmes kegyelmét és gondviselő szeretetét mutatja, ahogyan nem igazságos ítéletével (amivel megérdemelten sújthatna mindannyiunkat), hanem megtérésre indító jóságával viszonyul hozzánk, amiért is dicsőség az Atyának!

 

Én a Károli fordítást használom, de valóban, az új fordítású Biblia ok-okozati összefüggést mutat: "Ott párzott a nyáj a vesszők előtt, és ezért csíkos lábúakat, pettyeseket és tarkákat ellett a nyáj." (I. Mózes 30,39)

 

Nem tudom, az eredeti szövegben szerepel-e az 'ezért' szó (vagy bármi más oksági viszonyra utaló nyelvtani szerkezet), ami a tarkabarka utódok születését a faragott ágak látványa következményének tartaná. Ennek utána lehetne járni, ám egy bizonyos, Károli -aki Jákóbhoz hasonlóan szintén nem ismerte a jelenség genetikai magyarázatát, így magától értetődően akár láthatna is okság összefüggést a két dolog között-, ám az eredeti szövegben mégsem látott ok-okozati összefüggést Jákób meghántott faágai és a jószágok utódainak mintázata között. Károli ragaszkodott az eredeti szöveghez (vannak fordítások, melyek nem az eredeti szöveg lehetőleg betűhív visszaadására, hanem a magyarázására törekszenek, na ilyenkor becsúszhatnak fordítási félreértelmezések, ezért érdemes több fordítást is összevetni, ha nem értjük az eredetit)! Viszont én megbízok Károliban, ha ő nem látott oksági összefüggést (Károli jól beszélte a Ószövetség nyelvét, és alaposan ismerte annak a történelmi kornak a kultúráját), hiszen a szövegkörnyezet sem támasztja alá, hogy a faragott vesszők látványa bármilyen hatással lett volna a tarka utódok megszaporodására.

 

A másik ábrádhoz csak annyit fűznék, hogy szerintem a szövegkörnyezetéből kiszakított idézetek egymással szembe állítása nem túl meggyőző, bár akinek ennyi elegendő, hát nem vagyunk egyformák. Amúgy tudsz arról, hogy a Bibliában szerepel az is: nincs Isten? Ez is rendszeresen visszatérő érv szokott lenni itt a fórumon (természetesen ugyanígy, kiszakítva a szövegösszefüggésből)...